A vitorláshal tenyésztése
Ha megszállott haltenyésztő vagy, akkor bizonyára jól ismered a vitorláshalat. Ez a hal új távlatokat nyit meg az akvarista előtt.

Közismert neve: Vitorláshal

Tudományos neve: Pterophyllum scalare

Eredeti élőhelye: Dél-Amerika mellékfolyói és medencéi

Testhossza: elérheti a 15 cm-t is

Ideális vízhőmérséklet: 24 - 26°C

 

Az évek során a vitorláshal több változatát is kitenyésztették. Csakúgy, mint a guppi esetében, itt is többféle színű vitorláshalat különböztetünk meg: ezüstös színűeket, márványszínűeket, aranyszínűeket, leopárd mintájúakat, pirosas színűeket stb. Ebből kifolyólag elég nehéz pontos leírással szolgálni.

Többféle színű vitorláshal létezik


A vitorláshalak a Cichlidae családba tartoznak, és alapvetően békés halak. Párzás idején azonban agresszívak lehetnek, ezért a megfelelő tapasztalat birtokában jól kell megválasztani az időt, amikor bekerülhetnek a közös akváriumba. Mint a legtöbb nagy hal, a vitorláshalak is kibontakoztatják személyiségüket. Nem lehet egyiket a másikhoz hasonlítani. A hím és nőstény halakat szexuális érettségük idején különböztethetjük meg.

 

A vitorláshal tenyésztésének menete

 

Többféle eljárás létezik a vitorláshal tenyésztését illetően, nézzünk most egyet ezek közül:

Kiválasztunk 6 fiatal halat és beletesszük őket egy 100 literes akváriumba. Az akvárium fenekére nem teszünk semmit és csak szivacsszűrőket használunk. Belehelyezünk 2 db 50 cm-es PVC csövet, melyet 30 fokos szögben rögzítünk. A pH érték 7, a víz hőmérséklete kb. 24°C legyen. A vitorláshalakat vörös szúnyoglárvával, fagyasztott édesvízi apró rákkal, marhaszív keverékkel, pehelyeledellel és közben fehér szúnyoglárvával etessük.

Ahogy nőnek a vitorláshalak (hattól nyolc hónapig), kezdik kiválasztani a párjukat. Megbarátkoznak és választanak egy helyet maguknak, amely csak az övék lesz. Ha megbizonyosodtál arról, hogy párt alkotnak, akkor külön teheted őket egy másik akváriumba, ami legalább 50 literes.

A párválasztás


Bizonyosodj meg arról, hogy a szaporításra használt akvárium alkalmas az ikra lerakásra! Növeld a víz hőmérsékletét egy pár fokkal és az eledel adagot is. 5 vagy 8 nap múlva lehet már látni az egyik megnőtt hasát. Ez a nőstény. Egy pár napon belül lehet látni mindkét nemű halnál a papillát (ez egy szerv a has-és végbélúszó között). A hímnek a papillája sokkal kisebb, mint a nőstényé. Amikor elkezdődik az ikrarakás, ne igen háborgasd az akváriumot. Jegyezd meg, hogy melyik hal rakja le a tojásait és figyeld a hímet, hogy megtermékenyíti-e a nőstényt. 2 napon belül megtudod, hogy a pár termékeny-e. A tojások fehérek lehetnek.

A természetes inkubáció módszerének lényege, hogy a vitorláshal szülőt hagyjuk, hogy gondját viselje a tojásainak. A tojásoknak szükségük van 3-4 napra, hogy kikeljenek, ez a víz hőmérsékletétől függ. Beletelik még vagy 3-5 napba, amikor már maguktól is úszkálhatnak. Ekkor már elkezdheted az etetést: újonnan kikelt apró rákok és apró lárvák a legmegfelelőbb eledelek. Engedd meg a szülőknek, hogy az etetés első napjaiban az ivadékokkal maradjanak. Aztán megint elkülönítheted a szülőket és kezdheted újra a ciklust. A nőstények minden 10 vagy 20 nap múlva lesznek terhesek.

A gyakori ikrázás nagyon kifárasztja a halat


Kb. 2 hét múlva lesz angyalformájuk az ivadékoknak. Ekkor kezdenek növekedni. Biztosíts nekik változatos étrendet! Nem szokatlan dolog, ha az első hetekben elveszíted a halivadékod 20%-át. Jó, ha szünetet tartasz az ikráztatásban, legalább 1 hónapot. Kimerítő lehet a halacskák számára a folytonos ikralerakás.

A vitorláshal tartása eléggé körülményes lehet, türelmesnek és elszántnak kell lenned, és könnyen lehet, hogy az itt leírttól különböző módszerekkel is meg kell próbálkoznod. Ha megtalálod a módszert, amelyik a legjobban bevált, akkor azt alkalmazd továbbra is. Ha elkezdesz informálódni, meglátod, hogy mennyire változatosak a tenyésztési módszerek.

értékelés