Széles körben elterjedt nézet, hogy ezek a 35 tonnás, planktonokkal táplálkozó élőlények többnyire magányosan élnek a nyílt vizeken. Annak, hogy ilyen nagy számban gyűltek össze a part közelében, jó oka volt. Úgy tűnik, az élelem vonzotta oda őket. A cetcápa a legnagyobb halfaj a világon, mégis planktonokkal, az óceán legkisebb élőlényeivel táplálkozik.  A tanulmányok kimutatták, hogy a több száz cetcápa azért gyűlt össze a partok közelében, hogy az ott felkutatott ikrákból lakmározzon.

Forrás: http://news.discovery.com/

Felszíni és légi megfigyelésekkel azonosították a cetcápa-rajt. Hatalmas méretük ellenére a cetcápák nem agresszívek, és nagyon lassan mozognak. Általában békésen úszkálnak az óceánban, másfél méteres szájukat kitátva, várva, hogy az élelem beáramoljon rajta. Ezek a tekintélyes méretű élőlények a világ óceánjainak trópusi és szubtrópusi területein élnek.

A hatalmas cáparajt a kutatók "Afuera-rajnak" nevezték el. A tanulmány részeként a kutatók finom hálókkal gyűjtöttek élelem-mintákat a táplálkozó cetcápák körül. A vizsgálatok kimutatták, hogy a hőn áhított ikrák a harántsávos tonmakréláktól (Euthynnus alletteratus) származnak. A DNS-kódok hihetetlenül értékes forrást jelentenek a kutatásban. Nem csak azt tették lehetővé, hogy megtudják, mivel táplálkozik ez a hatalmas raj (fizikai megfigyelések alapján nem könnyű azonosítani az ikrákat), hanem ennek makrélafajnak egy azelőtt ismeretlen ívási területére is fény derült.

Az Afuera-raj mellett, a tudósok már találtak egy másik, kevésbé népes rajt is, a Yucatan-félsziget északi csücskénél. Ezt a cetcápa csapatot "Cabo Catoche-rajnak" nevezték el. Ebben a régióban a cetcápákat kis rákok és garnélák vonzották. Mindkét rajnál azonos volt a nemek megoszlása, ez azt jelenti, hogy egész családok „hallották meg" a természet ebédre hívó szavát.

Két ilyen jelentős cáparaj és a tonmakrélák aktív ívási területének azonosításával, az északkeleti Yucatani tengeri régió egy kritikus élőhely, amelynek összehangoltabb védelemre van szüksége.