Mit kell tudni a cápákról? - 1. rész
A cápák a kopoltyúfedő nélküliek (Elasmobranchii) rendjének alrendjébe tartoznak, vagy a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába sorolhatjuk őket. A ráják és a rájaszerűek, amelyek valószínűleg a cápából fejlődtek ki, szintén ebbe a csoportba sorolhatóak.

1. A cápák több mint 400 millió évvel ezelőtt éltek - 200 millió évvel korábban jelentek meg, mint az első dinoszauruszok. Nagyon kevés változáson estek át az évmilliók során.

2. A cápák a kopoltyúfedő nélküliek (Elasmobranchii) rendjének alrendjébe tartoznak, vagy a porcos halak (Chondrichthyes) osztályába sorolhatjuk őket. A ráják és a rájaszerűek, amelyek valószínűleg a cápából fejlődtek ki, szintén ebbe a csoportba sorolhatóak.

3. Mivel a cápák nagyon ritkán lesznek rákosak a tudósok tanulmányozzák porcaikat, abban a reményben, hogy gyógymódot találnak erre a betegségre.

4. A közönséges pörölycápa puha fejjel születik, hogy anyjuk szülőcsatornája ne roncsolódjon.

5. Az első tájékoztatás cápa támadásról Hérodotosz (ie. 484-425 körül) tollából származik, aki leírja, ahogyan egy csapat „szörnyeteg" megtámadja a perzsa flotta hajótörött tengerészeit.

6. Amikor egy cápa olyasmit eszik, amit nem képes megemészteni (mint a teknős páncélja vagy egy konzervdoboz), akkor kiöklendezi gyomrát a száján át, majd visszarántja azt.

 

cápa, támadás, cápafaj, csukamájolaj

A cápa testfelépítése


7. A vér valószínűleg nem vált ki a cápából támadási ingert, de ha közel van a vérhez ezt képes érzékelni. Amíg nincs bizonyított tény arra, hogy cápák, hogyan reagálnak a vérre, addig a tudósok azt javasolják, hogy a menstruáló nők ne menjenek a vízbe, a cápa élőhelyei közelében.

8. Egy cápa állkapcsa nincs hozzákapcsolva a koponyához. Mivel a cápa szája, feje alsó részén helyezkedik el, ezért harapáskor átmenetileg egy kiugró helyzetbe tudja helyezni azt.

9. Mielőtt a dörzspapírt felfedezték volna az emberek a cápák durva bőrét, az ún. cápabőrt használták a fa simításához és tisztításához. Japán harcosok ezt a bőrt kardjuk nyele köré csavarták, hogy ne csússzon ki a kezükből.

10. Néha, mikor a halászok cápát fognak ki, levágják az uszonyát, melyből levest készítenek, majd élve visszadobják a cápát a tengerbe. A megcsonkított állat képtelen lesz úszni vagy levegőt venni a víz felszínén, ezért rövid időn belül elpusztul.

11. A homoki tigriscápa legfeljebb két ivadékot hoz a világra, mivel anyjuk méhében a fejlettebb embrió felfalja a fejletlenebbeket, míg végül a méh bal és jobb oldalán csak egy-egy embrió marad életben. Ezt a fajta kannibalizmust „omophagy"-nak (nyershúsevés) nevezzük.

12. Cápáknak nincs fogszuvasodásuk, valószínűleg azért, mert gyakran cserélődnek a fogaik. 40-45 foggal- és kb. 7 sornyi cserefoggal rendelkeznek ezek mögött. Ha elülső fogaik eltörnének vagy kihullnának, akkor egy napon belül a mögöttük levők már át is veszik a roncsolódottak helyét. Akár 30.000 foga is lehet egy cápának. Az új fogak nagyobbak és ijesztőbbek.

13. A cápa („shark") szó használata az angol nyelvben először 1569-ben jelent meg. Eleinte a tengerészek a cápát „sea dog"-nak (fóka) nevezték vagy a spanyol „tiburón" szót használták. Ennek gyökere lehet német „Schorck", ami a „Schurke" („csirkefogó gazember") egyik változata és a „schürgen" (piszkál, kavar) szóból ered. A magyar cápa elnevezés valószínűleg a régi „capa" vagyis „chagrinbőr" szóval azonosítható, mert ezt a bőrfajtát a cápa bőréből készítik.

14. Annak ellenére, hogy nagyjából ugyanannyi időt töltenek a férfiak és a nők is az óceánban, mégis a cápák a férfiakat támadják meg gyakrabban. Sőt a cápatámadások 90%-a férfiak ellen történt.

15. Szokatlan tárgyak, amelyeket egy cápa gyomrában találtak a következők: cipő, szék, egy ló hátsó fele, egy doboz szög, torpedó, dob és egy palack bor.

16. 1977-ben Fonzarelli a Happy Days „Arthur" Fonzi TV műsorában vízisível átugrott egy cápát, ezzel igazolva azt, hogy milyen drámai helyzet előidézésére képesek a szerkesztők egy műsor érdekében. Innen ered az „átugrani egy cápát" mondás.

17. Legalább 400 cápafaj ismert, melyek 8 osztályba sorolhatóak és nap mint nap újabb fajokat vélnek felfedezni. Ebből a nagy számból kb. 30 fajról köztudott, hogy megtámadja az embert. Ide tartoznak a fehér-, tigris-, bika-, röviduszonyú makó- és a pörölycápák. Legtöbb cápa viszont teljesen ártalmatlan.

18. Cápáknak egyetlen egy csont sincs a testükben!

19. A legbizarrabb evési technikája a tüskéscápáknak (világító cápa) van. A száját az áldozatra helyezi, amelyből kiváj egy darab húst és egy jellegzetes kör alakú sebet hagy a prédán, akárcsak egy tésztaszaggató kerek forma. A pofáján egy sor elektromos érzékelővel (photophores) ellátott mélyedés található, amelyek világítanak a sötétben és amelyekkel érzékelni tudja zsákmánya izommozgását. A tudósok az „Isistius brasiliensis" nevet Isis egyiptomi istennőről adták, melynek jelentése a fény.

20. A szürke szirticápát (Carcharhinus amblyrhynchos) „gengszter cápának" is nevezik az erősen agresszív természete miatt.

 

cápa, támadás, cápafaj, szirti cápa, csukamájolaj

Szirti cápa


21. A cápák a Föld összes óceánjában megtalálhatóak.

22. Az angyalcápákat még úgyis nevezik, hogy szerzetes- vagy püspök hal, mert úszói úgy néznek ki mint egy lebegő talár.

 

cápa, támadás, cápafaj, angyal cápa, csukamájolaj

Angyal cápa


23. A karcsú- vagy angolnaalakú galléros cápa úgynevezett „élő kövület", mert külseje egy kihalt cápafajra hasonlít, amelyek lenyomatát sziklákban vélték felfedezni. Csontvázainak egyes részei hasonlítanak azokhoz a cápákhoz, melyek 350 millió évvel ezelőtt kihaltak.

 

cápa, támadás, cápafaj, galléros cápa, csukamájolaj

Galléros cápa


24. A portugál cápák 3658 m mélyen élnek, amely több mint 3 km mélység.

25. Addig, ameddig a cápák háta víz alatt van könnyen tudnak úszni. A 3 m hosszú bikacápa képes 60 cm-rel a víz felszíne alatt úszni.

26. Az ember elleni cápatámadások 2/3-a kevesebb, mint 2 m mélységben történik.

27. Legtöbb cápatámadás a vízparttól 30 m-nél kisebb távolságra történik. Ezek világszerte előfordulnak, de legfőképp Észak-Amerika- (főleg Hawaii és Florida), Ausztrália- és Dél-Afrika partjain.

28. Több ember hal meg méhcsípés és villámcsapás következtében, mint cápák által. Világszerte évente kb. 30 embert gyilkolnak meg a cápák, ami azt jelenti, hogy 1 a300 millióhoz az esélye annak, hogy egy ember halálát a cápa okozza. Leggyakrabban akkor támad egy cápa az emberre ha összetéveszti őt egy fókával vagy más állattal.

29. A cápák gyakran jeleznek mielőtt támadnának. Kiemelik hátukat és fejüket a vízből és melluszonyaikat lefele irányítják.

30. Amíg a cápa megöl egy embert, addig az ember 2 millió cápát is legyilkolhat.

 

cápa, támadás, cápafaj, csukamájolaj

Támad a cápa!


31. Sok cápafaj rendelkezik egy mozgatható-, áttetsző-, védő membránnal, amely evéskor lecsúszik és megvédi szemeit.

32. Ellentétben a halakkal, a cápák nem rendelkeznek úszóhólyaggal, ami a felszínen tartja őket, de ehelyett olajjal töltött májuk van. Azok a cápák, amelyek sokat tartózkodnak a víz felszínén, mint a cet- és az óriáscápa, hatalmas májjal rendelkeznek.

33. A cápa májolaj (csukamájolaj) volt sokáig az emberek fő A-vitamin forrása. Egy óriáscápa mája akár 810 kg súlyú is lehet és kb. 2268 liter olajat tartalmaz.

34. A közhiedelemmel ellentétben, nem a gyomor a legnagyobb szerve a cápának, hanem a máj és akár a cápa összsúlyának 25%-át is elérheti.

35. Sok grönlandi cápának (Somniosus microcephalus) a szeme körül egy kis parazita rákfaj található, amely világít a sötétben. Tudósok azt feltételezik, hogy ezek a világító paraziták vonzzák a prédát a cápa szájához. A grönlandi cápa húsa mérgező és fogyasztás előtt 3-szor fel kell forralni.

36. A nőstény kék cápa bőre 3-szor vastagabb mint a hímé, hogy udvarláskor túlélje ennek harapását.

37. 1980-ban a cápa teljesítményét összehasonlították egy tengeralattjáróéval és súlytól függetlenül a cápa mindig 6-szor kevesebb energiát fejtett ki ugyanazon távolság megtételekor. Ez a felfedezés új kísérletekhez vezetett a versenyyachtok, tengeralattjárók konstrukciójában és olyan búvárruhák kifejlesztésében, amelyeket a „durva" sziklás felületek felkutatására használnak a vízben.

38. Legújabb kutatások szerint, amikor a cápa érinti a víz felszínét (a hátúszó szeli a tenger vizét), akkor a hullámok nyomását vizsgálja, hogy érzékelje egy esetleges csapkodó állat közelségét.

39. A legnagyobb halat, amit egy egyszerű halászfelszereléssel kifogtak az egy 1207 kg-os, 5 m hosszú fehércápa volt.

 

cápa, támadás, cápafaj, fehér cápa, csukamájolaj

Fehér cápa


40. Egy bikacápa ugyanúgy megél édes-, mint sós vízben, mivel képes szabályozni vérének sókoncentrációját. Feltehetően bikacápa támadott meg embereket 1916-ban New Jersey öblében. A Mississippi folyóban is van élőhelyük.

értékelés