Gazdasági fürjek: japán fürj és fáraó fürj
A gazdasági fürjeket leginkább hobbiméretű tenyészetekben tartják gazdasági céllal, olyan mennyiségben, amennyi a családi szükségletek kielégítésére elegendő. De persze felbukkannak díszmadárként is...

A "gazdasági" besorolásba a hazai vadfürjekhez nagyon hasonló Coturnix félék a japán fürj (Coturnix japonica) és az ún. fáraó fürj tartozik.

 

Gazdasági fürjek: japán fürj és fáraó fürj

 

Előbbi ivarfelismerése igen egyszerű a már kifejlett alapszínű egyedeknél, mivel a madarak színárnyalatban is eltérnek egymástól, illetve a kakasok arcrészének csíkozottsága már nagyon fiatalon megjelenik. Az ókor óta tenyésztett fáraó fürj csokoládébarna alapszíne megegyezik mindkét ivarnál, a kakasok csak torokfoltjukban és mintázatuk kissé intenzívebb rajzában különböznek a tyúkoktól.

A fürjeknek rengeteg színváltozata van

Mivel a Coturnix fajták egymással keresztezhetők, illetve a hazánkban gazdasági fürjként ismert változataik régóta vannak mesterséges körülmények közt tartva, így rengeteg színváltozatuk létezik az albínótól a csokoládébarnáig, a pettymintázatútól a tarkáig. Szelekciójuk inkább gazdasági jellegű, az egyre nagyobb testtömeget, vagy a nagyobb tojáshozamot tartja szem előtt.

"Nagyüzemi" tenyésztésükkel hazánkban nem sokan foglalkoznak, melynek okai lehetnek, hogy nincs széles körben kialakult kultúrája sem a fürjtojás kozmetikai iparban való felhasználásának, fogyasztásának az egészséges életmódban játszott szerepének, illetve a magyarok többsége idegenkedik a kistestű madarak fogyasztásától.


Díszmadárként is felbukkannak


Így leginkább hobbiméretű tenyészetekben tartják gazdasági céllal, olyan mennyiségben, amennyi a családi szükségletek kielégítésére elegendő. És persze felbukkannak díszmadárként is a papagájröpdék alján felszedegetve a lehullott magvakat, ahol legfeljebb tojásaikat használja fel a madártartó saját étkezésében, állati takarmány-kiegészítőként, netán tenyésztojásként.

 

Gazdasági fürjek: japán fürj és fáraó fürj

 

A frissen beszerzett, tenyésztőtől vásárolt madarak táplálékváltására érdemes gondosan ügyelni. Vásárláskor érdemes alaposan kikérdezni a korábbi tulajdonost, mivel etette őket, sőt lehetőség szerint kérni a magkeverékből, tápból.


Változatosan tápláljuk a fürjeket!


A gazdasági céllal tenyésztők többsége tojótápot etet, ami elég komplex a napi tojástermelés biztosítására és a madarak kondíciójának megőrzésére, de ízhatását tekintve meglehetősen egysíkú táplálék. Ezért is óvatosan kell bánni az olyan táplálékra való átállásra, mint a zöldeleség, ami nagy mennyiségben hasmenéses tüneteket, rosszabb esetben bélgyulladást okozhat.
Mivel a gazdasági fürjek testméretükhöz képest - más baromfifajokkal összehasonlítva - igen nagy mennyiségű ásványi anyagot építenek a tojásokba, és évente legalább 200 tojást raknak, ne feledkezzünk meg a kalcium és foszfor alapú táplálék-kiegészítőkel való ellátásról sem.


A tojásvisszatartásról


A tojásvisszatartás leginkább a túl fiatal és a túl idős madarak jellemzője lehet. A tojás foltmentessége jelzi, hogy valami gond volt a "születése" körül. Mivel a foltok megjelenéséért felelős színező anyagok előállítása már a májban megkezdődik, így a jelenség akár rossz táplálásra, a kiválasztó szervek problémájára is felhívhatja a figyelmet.
Amennyiben az új tulajdonos fürjeivel át kíván térni a tojástermelésre összpontosított intenzív tartásról a természetesebb extenzív tartásra, úgy azt fokozatosan tegye, minden új eleséget kis mennyiségben ismertessen meg a madaraival. Például lisztkukacot elég, ha hetente egyszer kapnak.

 

Gazdasági fürjek: japán fürj és fáraó fürj

 

Mekkora helyen tartsuk?


Helyszükségletüket a tartási mód befolyásolja, intenzív tartás mellett férőhelyük sokszor még a 0,1 m2/3 egyed méretet sem éri el.
Díszmadárként - a madár mozgásigényeit is figyelembevéve - legalább 0,25 m2 területet biztosítson minden egyednek, ami férőhelynagyság ennek a sokszorosa is lehet.
A fürjek a földbe kapart mélyedésbe tojnak, "gazdasági" változataik sokszor nem is keresnek fészkelőhelyet, csak egyszerűen a talajra helyezik tojásaikat. Fűtött helyen télen is tojnak.
Mivel a gazdasági fürjek már "elfelejtettek" kotlani, így legjobb, ha tojásaikat mesterségesen keltetjük.


A fürj keltetése

Gazdasági fürjek: japán fürj és fáraó fürj

A keltetés során a napi 3-4 alkalommal történő 180 fokos forgatás már elegendő. A kelési idő 16 nap. a kikelt csibék felszáradásukat követően azonnal önállóak. Felnevelésükhöz legjobb a fácán, vagy pulyka indítótápok használata. Amit egy hetes kortól főtt tojásos lágyeleséggel, apróra vágott zöldeleséggel lehet kiegészíteni. A madarak várható élettartama leginkább a táplálásuktól függ. A ketrecekbe zsúfolt, tápon tartott madarak ritkán érik meg a két éves kort, míg a szabad kifutóban tartott szerencsésebb példányok, akár 8-10 évig is elélhetnek."

További információ:
www.madarkert.fw.hu

értékelés