Pofonfa!! Jah....a nyári melegben a homok,és a vizesfürdö,a nem hideg,hanem hüvös zuhany,a nedves salátam,esetleg rongydarab,bár inkább,a saláta jol jöhet,esetleg a hüvös gyümölcs!! Kellemes Husvéti Ünnepeket Kivánok Mindenkinek!! Várom,a válaszokat!! Sziasztok!!

HAHÓÓÓ! Ha én nem írok, akkor senki sem ír??? Zajlik az élet, azért is elmesélem. Szegény Marci teljesen mostoha lett, a hajam meg az égnek áll. Befogadtunk két hétre egy tacskót, a gazdik külföldre utaztak nyaralni. Hát, ahhoz képest, elég hamar megszokott itt nálunk, bár a férjemet még most is meg-megugatja. Azóta (péntektõl) zsiliprendszerben éljük az életünket. Minden a feje tetején van. Marci be lett majdnem vadászva, mint minden, ami mozog. A szegény macskák a kerítésoszlopon élnek, hátha van esélyük a bejutásra. A két saját kutyám bezárva a garázs elõtti nagy részre, mert akkor tacsihalál lenne. Kiskutya be, nagykutyák ki szaladni. Ha kiskutya be, akkor nappalit szigorúan zárni, mert a madárkalitka elõtt rezeg máskülönben az ágyon. Ha Marcit kiengedem, akkor a bejárati ajtón kívül szigorúan zárni kell az elõszoba ajtót is, hogy két lépcsõs legyen a bejutásunk. Mert kiskutya velünk be, de Marcink pedig azonnal hozzánk repülne. Amúgy egész jól vagyok, és még csak nem is panaszkodhatom a kutyusra, mert jólnevelt, szobatiszta, imád labdázni (reggel 8-tól este 9-ig kb folyamatosan.), kedves, cuki pofa. Csak a napirend borult fel, de nagyon. Na de sebaj, kitartás, már csak 6 nap. Utána kezdhetjük visszaszeretni magunkat Marcihoz. Szegény, ha ki is engedem, nem tudok vele lenni, csak egyedül kiabál utánunk a nappaliban. Most kezdett vedleni. Remélem, nem lesz nagyon ronda, mert a fején egy kis foltot gyömöszölt már a kalitka rácsain, a hosszú farktolla is letört, ahogy mászkál a kalitka oldalán, és arra támaszkodik. A múltkor puzzle játékot is játszott már, amit én összeraktam még régebben, azt õ módszeresen szétszedte, kereste a gyenge pontokat, ahol el tud indulni. A számítógép vezetékeitõl sem bírom eltántorítani, imádná szétmarcangolni. És az összes könyvemet, amit olvasok, azonnal kezeli.(Lyukasztóként üzemel.) Mondjuk, ha a tanítványaim dolgozatát kezdi meg, az kínos egy kicsit. És amikor egyszer le is kakilta, de úgy a széle felé, az volt a csúcs, mert rögtön jutott belõle vagy 5-6 ra is. Na, most ti jösztök. Arapara!!!! Nyáron el szoktunk menni Egerbe kirándulni. Ha megyünk az idén, meg lehet a madaraidat nézni???? HM??? Csak ha nem zavarunk. Amúgy te csak tartod õket, vagy el is szoktál adni??? Vagy csak úgy kerülnek hozzád, és befogadod??? Vagy tenyészted is??? Egyszer teszel fel róluk képet a fotojátékra??? Na, megyek, sziasztok, nagyon késõ van.:nyom

Na most írok én is!!! :-) Ma megint hívtam Deák urat, még kb. 3 hét és mehetünk a papiért!!! Már nagyon várjuk! Valószínûleg egy fiút hozunk el mi is, még gondolkodunk a nevén, de valószínûleg Diego lesz vagy Mandula(Marcipán után szabadon:-) ).... MAjd még meglátjuk. Ami kicsit rosszul jön ki, az a költözésünk... Most a papi még az albérletünkbe fog kerülni, de csak kb. egy hónapig, mert utána (remélhetõleg) július közepe-vége fele átköltözünk a most vásárolt lakásba... Mire megszokja ezt, már megyünk is át a másikba... :-( Remélem azért ez zökkenõmentes lesz... Nicóval minden rendben, egyre több területet fedez fel a szobában... Érdekes, mert már lassan fél éve van velünk és még mindig vannak olyan területek, amerre semmiképp sem repül a szobában... A képet láttátok róla a fotójátékban? Ja és én is egri vagyok... :-)

Tranek!! Majd felfedezi azokat a terülreteket is!! Pofonfa!! Mihejt lehet likvidáld a tacsit,mert a madarad rövidtávon elvadul,rosszabb esetben depresszio lesz,és meghal!! Nem volt bölcs ötlet ez a tacsizás,mert a hegyik nagyon labilis lelki állapotu madarak,törödj vele sokat,de nem csodálkoznék,ha elvadulna!!

Sziasztok! Már régebben készültem írni, de mindig halogatom. Arapara!!! Tacsi már ment, Marci??? megúszta ép bõrrel és lélekkel. Akkor engedtem ki, mikor a kutyát kitettem az udvarra. Nem egy ideges típus a madárka, hála istennek. Az sem túlzottan zavarja, ha a gyerekek ott ugrabugrálnak mellette fél méterre. Arrébb totyog. Egyre magabiztosabban közlekedik a lakásban, szépen veszi a kanyarokat, még tévedésbõl sem repül a falnak, ablaknak is talán egyszer. Simán feljön a tetõtérbe is, ha mi lemegyünk, jön le a lépcsõn utánunk. Ha kiabálok, hogy marci, visszacsipog, ha messze vagyok, jön is. Már ad puszit is, de a kezünktõl még mindig tart. Azért tettem kérdõjelet a Marci után, mert olvastam a papagájonline-on a leírását, és megütötte a szememet egy mondat. A farktollai a hímnek kékesfeketék, alulról feketék. A nõstéynek alulról rózsaszínes a széle a tollainak. Ha most ez nem a leghosszabb 2-3 tollra vonatkozik, akkor az én Marcimnak (MaNcimnak?) is ilyen a tolla. A másik mondat: A középsõ szárnyfedõi a nõsténynek sárgák. Na most nekem fogalmam sincs arról, hogy melyik tollról van szó. Megnézed a fotojátékon a képét? És írsz, hogy mi a véleményed? Tranek!!! Neked is akartam írni, nagyon szép a papid. Szerintem a hegyi papiban sem fogsz csalódni, egy rendkívül szerény, igénytelen, kedves madár. Csak akkor kiabál, ha hiányzol neki, akkor is egy sip-síííp et ismételget, és nem lehet megsüketülni tõle. Néha dunnyog magában, és igaziból, nem papihangon fütyül. Már kétszer fürödtünk. Nem tudom, mennyire igényli, de teljesen transzba került az örömtõl. Majd egyszer leírom, hogy zajlott, mert nem volt egyszerû.

Pofonfa! Köszi, nekünk is egybõl megtetszett a kereskedésben. Most raktam fel megint egy képet róla, szerintem egy-két nap és fent is lesz. Itt Egerben az egyik kereskedésben is van hegyi, szóval hangját már hallottuk, biztos vagyok benne, hogy Nicó hangosabb... :-) Amióta jó idõ van és néha kirakjuk az erkélyre, már megtanult rigóul meg mindenféle más madárhangot. Próbál kommunikálni a kollégákkal... :-) Bõvíti a repertoárját! A hegyink nemsokára tényleg meglesz, biztos nem fogunk csalódni benne...

Pofonfa!! A Középsö szárnyfedök az evezök fölötti tollsor,és az afölötti tollsor,amik sárgák,de van némi zöld beütésük,1-2 vedlésen belül nbiztosat tudok majd mondani,erösen tojosnak néz ki,de az is megeshet,hogy fiu!! Várom,a válaszodat!! Szia!!:) Tranek!! Az Én énekeseim is repertoárt produkálnak a hangokbol,De Ricki,a szarka a verhetetle bajnok hangtéren!! A Rigoktol a kutyán,macskán,néhány szon át a kipufógótol a többi madárétol a gyerekzsivajig,mindent tud!! Nicó miket mondd már?? Várom,a válaszodat!! Szia!!:)

Arapara! Amit egyértelmûen felismertünk a hangok közül, az a rigó. Errefelé elég sok fa van meg bokros terület és sok a fekete rigó, azt lehet a legtöbbet hallani... Mást még nem ismertünk fel, de gondolom majd idõvel lesz még több is. Más: HOLNAP MEGYÜNK A HEGYIÉRT!!!!!!!!!!!!!!!!!! Majd mindenrõl részletesen beszámolok... Kalitkát végülis itt vettünk Egerben, majd késõbb lesz valami szobai röpde, ha úgy alakul... Sajnos késõn(kedden) hívtam fel a Deák urat, õ meg elvesztette a számom és így nem tudott hívni, pedig már a hosszú hétvégén is elhozhattuk volna. Végülis nem baj, csak egy héttel hamarabb nálunk lehetett volna. Még etetnünk kell, naponta kétszer, de direkt így kértük, hogy jobban hozzánk szokjon.. Már nagyon várjuk...

Tegnap volt egy kis idõm, írtam Marciról egy jó hosszú levelet, aztán tettem fel nektek egy csomó kérdést is, aztán eltûnt az egész az éterben. Már nem elõször járok így. Ezért majd máskor írom le, amit a múltkor. Azért kérdezek!!! Tranek! Tõled azt kérdeztem, mikor hozod el a papit, de ezt már tudom. Majd írj, mert nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz a ti madaratok! Meg arra is, hogy mennyivel viselkedik másképp egy olyan madár, ami frissen kerül az új gazdihoz, minmt az enyém, ami több hónapig vissza lett téve a röpdébe. Arapara!!! Fiatal, pár hónapos beó érdekelne, aki emberhez szokott, nem pedig befogott, vagy valami sufniban lézengett régóta. TÉNYLEG BÜDŐS??? Meg tudod kérdezni, mikorra lesz belõle elhozható madár??? És mennyiért fogja adni a tenyésztõ??? (Mert a kereskedés egy plusz lépcsõ, amit ki lehetne iktatni) Fontos lenne, légyszi kérdezd meg és válaszolj!! Majd ha több idõm lesz, elmesélem, hogy kattant meg a madaram a ceruzától. Átment kutyába. Zsákmányszerzés és apportírozás szerepel a repertoárban. De komolyan.

Megjött a kicsike, mindjárt rakok is fel róla egy képet. Nagyon kis édes, õ volt a legnagyobb a fészekaljból. Este is meg reggel is már etettük, eszegetett, de már szilárd táplálékot is kóstolgatja. Most épp tollászkodik... Nagyon szelíd, bújik, lehet simizni, bár a hirtelen mozdulatokra tátogatja a csõrét, hogy majd jól megcsíp, de még egyszer sem jutottunk odáig. Ami viszont hegyes, az a körme. A kezem úgy néz ki mintha rózsabokrok közé nyúltam volna! :-) Majd a hegyét le fogjuk reszelni, mert nem nagy csak hegyes a körme. A nevével még mindig bajban vagyunk, mert még nem döntöttük el, hogy Diego vagy esetleg más legyen(Soma, Samu). Ja igen, valószínûleg fiú... Deák úr elõtt meg le a kalappal, a tenyészete fantasztikus, megmutatott pár fészekaljat is, volt ott minden amazon, jákó, kakadu... Némelyik "kicsi" olyan volt mint egy fagyasztott csirke, toll még alig volt rajtuk. Egyébként ami megdöbbentett, az Nicó. A kíváncsiság legyõzött minden félelmét. A szoba azon részén ahol az új jövevény van sose repült. Most az volt az elsõ, hogy ráment az új kalitra, sõt be is mászott, majdnem rászállt a kezemre, a barátnõm fejére, stb. Hihetetlen volt! Remélem beszelídül õ is. Na, mindjárt felrakok egy képet, és várom a visszajelzéseteket!

Tranek! Megnéztem a képet, nagyon cuki!!!! Olyan kis esetlen, kisbabás még. Gondolom, még nem repül. Fura, hogy még kis rövid a farka, halványabbak a színei is. Jó kalitát vettél!!!! Mennyi volt? Könnyen meg tudjátok etetni? Mivel? Mit kap? Kéri, ha éhes, vagy idõre mentek? Meg mindenfélét írjál még. Találkoztak már Nicoval? Mármint közelebbrõl is. Mit csinált vele? Ha benyúltok a kalitkába, mit csinál? Közelít, vagy tátogat? Gratulálok a madárkához!!! Ja, nevezzétek el Sámlinak, ha majd megnõ, lehet belõle Hokedli is. Na jó, ez csak vicc volt.

Repülgetni még nem repül, de már próbálgatja a szárnyait... Néztük vele a tévét, egyszer csak elkezdett csapkodni és kb 50 centire felemelkedett, de mivel nem érte el a célját, így kezdett visszaesni, de mivel odanyújtottam a kezem, így inkább abba kapaszkodott bele. Egyébként simán elszunyókál rajtunk... :-) Ha benyúlunk, akkor általában hagyja magát, bár néha tátogat is, mikor hogy. Könnyen rámászik a kezünkre, szeret rajtunk lógni... Nicóval közvetlen fizikai kontaktus még nem volt, bár amikor etettük tegnap este a kispapit akkor tök közel jött, sõt most is az idejének nagy részét inkább a hegyi kalitkáján tölti. Ha nyitva lenne az ajtó, akkor be is menne. Nicó beszélget hozzá, de õ a füle botját sem mozdítja, inkább a mio hangunkra reagál, az általam "nyekergésnek" elnevezett hanggal... :-) A kalit az ugyanolyan, mint a Nicóé, 60*40*70-es, köríves a teteje, itt 8500 forint volt. Most fogunk etetni, úgyhogy megyek, majd még írok....

Sziasztok! Eltelt egy nap, újabb két-két és fél etetés. Azért 2,5 mert reggel és délután is evett, meg este is. Tegnap este már nagyon éhes volt, könnyen evett, ma reggel viszont nehezen. Nem akar megmaradni a kezünkben, pont abban a korban van, hogy már repülgetne. Rájöttünk, hogy úgy fogadja el könnyebben az ételt, ha nem fogjuk, hanem csak ül valahol, kezünkön, vállunkon, rúdon, mindegy, csak ne fogjuk le. Viszont így nem lehet megtömni, ebbõl következõen több etetést igényel. Mondjuk hétköznap úgyis csak kétszer fog kapni(egyszer reggel, egyszer meg miután hazaértünk a munkából) Majszolgatja a fõtt rizst, meg a tejes kukoricát is, de még csak nagyon keveset eszik belõle. Egyébként olyan mintha folyamatosan nõne, színesedne és egyre többet hallatja a hangját. Néha olyan mintha gõgicsélne... :-) Ha éhes, akkor nyekereg(tyu-tyu, ez megy). Most is itt alszik a vállamon és tényleg nem lehet levakarni... Ha berakjuk a kalitkába, akkor szólongat minket, amint kivesszük, elhallgat. Gondolom fél egyedül, elvégre a kézzel nevelés közben is a tesóival volt, szóval biztos fura neki az egyedüllét. Mivel napközben nem leszünk itthon, így errõl le fog szokni, max. Nicó éneke és/vagy a rádió nyújthat neki némi társaságot. Nicó egyébként szinte minden idejét Diego kalitkáján illetve akörül tölti, néha beszélget is neki, de válasz az nincs. Szerintem ebben nyilvánul meg az eltérõ nevelés. Diego csak az emberekre figyel, Nicó meg a madarakra. Pofonfa: Marcipánnal mi újság? Írj te is!

Tranek!!! Milyen eszközzel eteted a papidat? Kanállal? Fecskendõvel? Kézzel-lábbal? Miket kell neki kotyvasztani? Kész lágyeleséget keversz, vagy te készíted el mindenfélébõl? Neked is tyutyuzik? Ha Marci mellett vagyunk, õ is ezt a hangot adja ki. Akkor jól érzi magát. Ha bent van a kalitkában, és mi is a szobában vagyunk, akkor rendesen fütyül. Ahogy mi is szoktunk neki. (Mintha a kutyának fütyülnél.) Meg motyorászik magában. Na, a múltkor leírtam, de elszállt az egész, mit mûvelt velünk a minap ceruza ügyben. Imádja a fiam tolltartójában rámolni. A színes ceruzák mind jó vastag, natúr fából készültek. Ezt faragja állandóan, húzgálja az asztalon, ez már régi dolog. A múltkor én is ott írtam, normál grafittal. Teljesen beindult rá. Mindenáron az kellett neki, csavargatta ki a kezembõl. Még az se zavarta, hogy a feje gyakorlatilag a markomban volt. Úgy huzakodtunk vele, mintha a kutyával a ronggyal játszottunk volna. Gondoltam, na jó, vigyed, van másik. Erre azonnal ledobta, és újra a kezembõl akarta kiszedni. Mondtam neki, megállj, majd elmenekülsz a kezemtõl! Úgy fogtam, hogy két újjal a hasát vakargattam. Néha feltûnt neki, de leginkább nem foglalkozott vele, észre se vette. A két lábával belekapaszkodott az ujjamba, a fenekével az asztalon ült, és úgy cibálgatta a cerkát. Gurultunk a nevetéstõl. És ezt csinálta vagy 20 percen keresztül. Még a szekrény tetejére is felvitte a csõrében. Másnap szintén, de akkor nem volt ennyire beizgulva. Hát egy csuda pofa volt. Igazából meg is lepõdtem, mert nem néztem volna ki belõle ezt. Normálisan mindenhez odakóstol, megcsippent, de nem foglalkozik tartósan a dolgokkal. Talán egyszer, mikor a mûlepkét kivadászta a cserépbõl. (Ami fenn is van a fotójátékon. Utána még csócsálta egy kicsit, de mire lefényképeztem, pont leejtette.) Van már a papagájodnak neve? Vagy még érik a dolog, és majd egy aktuális dolgáról ráragad valami? Majd legközelebb azt mesélem el, hogy fürdött Marci. Írj még, hogyan barátkoztok az új kis jövevénnyel!

Bocs, most olvastam, hogy már van neve, az elõbb nem figyeltem.

pofonfa! Az etetés kiskanállal és fecskendõvel megy. Kiskorában csak a bolti eleséget kapta, most étkezési kukoricadarával keverve, hogy legyen benne darabosabb kaja is. Deák úr azt mondta, hogy tömjük meg, legalább 10 milliliter kajával(õ fecskendõvel etette még), de annyit elég ritkán eszik. Gondolom, amikor a szülõk etetik, akkor is inkább a több alkalommal, de keveset kapna. Ha éhes, akkor raplizik, elkezd rikácsolni, tiszta hiszti lesz az egész madár. Amint megkapja, megnyugszik és szinte azonnal elalszik, vagy legalábbis bóbiskol... Érdekes, hogy ha már nem akar többet enni, akkor rendesen támadja a kanalat, fõleg ha a kalitban etetjük. Ha kivesszük, akkor általában a vállunkra megy legszívesebben, néha etetni is szoktuk. Repkedni is szokott, egyre ügyesebb, bár szerintem nincs olyan kép a falon, amire még nem próbált meg rárepülni. Nicó továbbra is a Diego kalitja körül lebzsel, amint kiengedjük, felraktuk Diegot is a Nico kalitjához, de nem zavarta el, szóval nem valószínû, hogy lesz konfliktus kettejük között, bár nem szeretném elkiabálni a dolgot. Úgy látom Marci is nagyon jópofa, ezt a ceruzás dolgot megnéztem volna... Tegnap a cseh meccs elsõ félidejét együtt néztük, a madárka rajtam bóbiskolt, meg játszott a pulcsi redõivel meg a nyaknál lévõ két gombbal. Ami újdonság volt, az a hajkurkászás. Tegnap este a vállamon üldögélt és elkezdte piszkálni a hajamat, mintha "tollászkodna" velem. Nagyon aranyos volt. Várom a kérdéseket és a történetet!

Ha Marcit kiengedem, és lefekszem, az az elsõ dolga, hogy szorosan a fejem mellé helyezkedik, néha a zavaró tényezõk (gyerekek) elõl rendesen oda bújik. Ha csend van a pályán, akkor õ is kezdi rendezni a frizurám. Soha meg nem húzná, casak úgy mintha kurkászna. Keresgél benne, igazgatja. Aztán belefúrja a csõrét és szundikál. Ha csücsörítek a számmal, ad egy puszit, pontosabban a csaõrével megkóstolja, de nagyon finoman, sosem csíp. Néha a szempilláimat is kiegyengeti. Ettõl egy kicsit féldegélek, de eddig még nem próbált semmi aljasságot, csak takarít. A fürdés az úgy volt, hogy a fejemre ült, és ott várta, hogy locsoljam rá a vizet. És boldogan, széttárt szárnyakkal riszálta magát a csurom merõ víz hajamon, a fürdõszoba meg úgy nézett ki, mint egy árvízi helyzet. Aztán a fiam fejére helyezkedett, így sokkal hatékonyabban vizeztem, a fiam meg úgyis fürödni indult, nem volt kár érte. Mikor már csurom merõ víz volt, kb. úgy repült, mint egy ázott tuskó. Rettenetes szárnysuhogással mikironokat haladt. Aztán tollászkodott, lassan megszáradt, én ezalatt megpróbáltam helyrehozni a leamortizált fürdõszobát. Tranek! Nem félsz, mikor a fecskendõvel eteted? Ügyesen eszik? Nem nyel félre? Tegyél majd fel róla megint képet, hogy mennyit változott kb egy hét alatt.

Pofonfa: A fecskendõvel etetést már mellõztük, egyrészt szívesebben veszi kanálból(nincs erõltetve), másrészt próbáljuk a darabosabb kajára szoktatni. A fecskendõnél annyi a lényeg, hogy ne nyomjunk hirtelen sokat, mert akkor félremegy. Volt olyan is, de akkor egybõl kiköpte(összefröcskölve minket, ahogy illik), szóval nagy probléma nem volt. Kanálból szépen eszik, fõleg délután, amikor a barátnõm hazaér. Addigra már mindig nagyon éhes, elvégre csak reggel 6-7 között kap enni, napközben a tejes kukorica, fõtt rizs, kukoricadara kombiinációja van bent neki, abból meg sosem eszik sokat. Most már raktam be neki csíráztatott fekete napraforgót is, abból is evett. A fekete azért jobb, mert puhább, fõleg csíráztatva. A T. gazdaságos áruházban vettünk tegnap hántolt árpát. MA reggel beáztattam, szerintem az is jó lesz a madátkának, kb. mint a fõtt rizs, olyan lesz, ha jól gondolom. Most még kiegészítettem a táplálékát egy kis borsóval is. Tegnap kaptunk a szüleimtõl egy szatyor borsó. Este megpucoltuk Diego hathatós segítségével. Elõször a vállamon volt, adogattam neki a borsószemeket sorban, de hiába volt zsenge a borsó, nehezhen tudta megenni. Inkább félbeharaptam és úgy adtam neki, az már mindjárt jobban tetszett neki. Ezután már ez sem volt elég, neki mindeképpen le kellett másznia a tálhoz, amiben a borsó volt. Azt azért nem hagytuk neki, inkább beleraktuk a zacskóba, amibe a borsóhéját szedtük. Hát mondanom sem kell, hogy tetszett õkelmének, mindegyik hüvelyt megvizsgálta(mint egy nõgyógyász:-) ) szedegette a kis borsószemeket, alig bírtunk vele, annyira maradni akart játszani, de már késõ volt... Érdekes, de Diego már az elsõ nap fürdött az itatóvizében, kíváncsi vagyok, hogy lesz-e további elõrelépés ezügyben.... Képet majd még teszek fel, szerintem majd hétvége fele, hogy jobban látszódjon a változás. Egyébként a tollazata fejlõdik a leglátványosabban... Már megint jó sokat írtam... :-)

Ja és raktam fel egy képet, és már látható is! Nézzétek meg!

Megnéztem a képet, az újat! Nagyon sokat változott a papid. Teljesen megnõtt a farktolla, színesedett is, a testtartása is változott, olyan büszkén hegyel, hogy csak na! És a csõre is görbült egy kicsit. Nektek más, mert ti minden nap látjátok. Már olyan nagymadaras az összhatás. És mit szóltok a természetéhez? Ugye, hogy nem hangos? Amúgy is egy életre szóló élmény egy kis lénnyel összemelegedni, oda-vissza. Hát még, ha az egy kis tündér. És azért õ van nehezebb helyzetben. Találkozott már Nicóval? Vagy még csak plátói a kapcsolatuk?