Földünk legérdekesebb állatai

A csillagorrú vakond (Condylura cristata)

Az Amerikai Egyesült Államok észak-keleti részén őshonos, az esős alacsonyan fekvő területeken, valamint Kanada keleti vidékein. Az úszás és az ásás nagymestere. Az eledelét patakok és tavak élőlényei közül zsákmányolja, kitűnően úszik a jég alatt is. Az általa ásott járatok bejáratai gyakran láthatóak a sekély víz felszíne alatt. Vastag feketés- barna bundája vízlepergető. Előrenyúló, csillag alakú orrát 22 mozgékony rózsaszínű csápocska veszi körül. A csápok segítségével érintéssel érzékeli a táplálék jelenlétét is (férgek, rákok, rovarok).

A tapír (Tapirus)

A tapírfélék növényevő állatok, növényekkel táplálkoznak. Rövid ormányszerű szaglószervvel és sertéséhez hasonlító zömök testalkattal rendelkeznek. A tapír elsősorban dzsungelekben, Közép- és Dél-Amerika erdős régióiban és Délkelet-Ázsiában honos. A tapírfélék agresszív állatok és dühödten támadnak ellenségeikre. Rokonságban állnak az olyan páratlan ujjú patásokkal, mint az orrszarvú és a ló.

A tapír általános jellemzői az ovális, fehér végű fülek valamint a ferde, patás lábak és a kerek, kiugró hátsórész zömök farral. Elülső lábain négy, míg a hátulsón három lábujj található, ezért sáros és puha talajon is tud közlekedni. A nőstény tapír egyetlen pár emlővel rendelkezik, az utódja pedig csíkos bőrrel jön a világra. A felnőtt tapír hatalmas, ezért kevés a természetes ellensége. A nyakát fedő vastag bőr csökkenti veszélyeztetettségét a krokodilok, az anakondák, a tigrisek és a jaguárok támadásaival szemben.

A császárbajszú tamarin (Saguinus imperator)

Trópusi esőerdőkben él, de a folyóparti fákat is kedveli. A Amazonas-medence délnyugati részén, Peru keleti vidékein is megtalálható. Előfordul még Brazília nyugati régiójában Acre és Amazonas szövetségi államok területén és Bolívia északi részén. Az eredetileg „tamarin" nevet viselő állat hosszú, fehér és kunkori bajusza II. Vilmos német császár bajuszához hasonlatos, innen ered jelenlegi elnevezése. A lábakon sárgás foltok láthatóak, szőrzetük általában szürke színű, testsúlyuk 300-400g is lehet. A tamarin mindenevő, madártojásokkal, kisebb gerincesekkel, így békákkal is táplálkozik, de nem veti meg a gyümölcsöket, a fák nedveit és a rovarokat sem. Karmaival függőleges barázdákat váj a fák kérgébe és lenyalogatja annak nedveit. Ideje legnagyobb részét az erdő fáin való ugrándozással és táplálékszerzéssel tölti.

A papucscsőrű gólya (Balaeniceps rex)

A papucscsőrű madár, de nevezik még papucscsőrű gólyának vagy bálnafejű gólyának, nagytestű, ritka madár. A trópusi Afrika keleti részének mocsaras területein él, Zambia és Szudán közötti régióban. Magassága körülbelül 115 cm, súlya 5-6 kg, szárnyfesztávolsága 2,33 m. Feje nagy, arányos a testével, csőre széles és vastag. A felnőtt madár általában szürke színű, míg a fióka barna. Tüdőshallal és más vízi állatokkal táplálkozik, amelyeket az iszapos vízből halászik ki. Fészkét a talajra rakja, a nőstény 1-2 tojást költ. Repülés közben fejét testéhez viszonyítva hátra tartja akárcsak a pelikán és a gém.

A leveles tengeri sárkány (Phycodurus eques)

A csikóhal rokona. Egész testéből levélszerű képződmények nyúlnak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az állat észrevehetetlen legyen az algák és a hínár között. Ezek a terepszínű nyúlványok álcázásra szolgálnak, a tengeri sárkány képes úgy beleolvadni környezetébe, hogy sem a prédája, sem pedig ellenségei nem veszik őt észre. Halak lárváival, planktonokkal, tengeri rózsával, kisebb rákokkal táplálkozik, amelyeket kis méretű száján át szív be. Auszrália dél-nyugati, déli és keleti partvidéke mentén él, ott, ahol sekélyebb az óceán vize és a hőmérséklete is mérsékeltebb. Egy kifejlett leveles tengeri sárkány eléri a 45 cm hosszúságot is. Párzás után a nőstény akár 250 világos-rózsaszínű tojást is képes a hím testének hátsó végződésére, az úgynevezett „ivadék-foltra" lerakni, amennyiben a megtermékenytés sikeresen megtörtént.

Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca)

Az óriáspanda, más néven „fekete-fehér medvemacska", emlős állat, amely közép-Kína hegyvidéki régióiban él, Shanxi, Tibet, Gansu és Szecsuán tartományokban. A medvefélék családjába sorolják, alakja a medvékéhez hasonlít. A medvefajok közül az óriáspanda rendelkezik a második leghosszabb farokkal, amely 10-15 cm is lehet.

Az óriáspanda szárazföldi állat, ideje legnagyobb részében a bambuszerdőkben kóborol és táplálékot keres. Leginkább bambuszt fogyaszt, de kedveli a mézet, a jamgyökeret, a banánt, a halat, a tojást, a narancsot és a fák leveleit. Nagy, rágófogaival és erős állkapocs-izmaival könnyedén elrágja a kemény bambuszt. Hang- és illatjelekkel kommunikál, vizeletével jelölik meg útvonalát és területét.