Mi a közös a krumplibogárban és a patkányban?
Nem mindig a legnagyobb állatok a legerőszakosabbak. Sőt, legtöbbször-ahogy az emberi életben is- az apró teremtmények a legtörtetőbbek és a legnagyobb térhódítók. Lássuk kik ők és hogyan csinálják!

A kipusztíthatatlan kolorádóbogár (krumpli-, vagy burgonyabogár)

Erre példa a kolorádóbogár. Ez a jelentéktelen bogár egy, az amerikai Sziklás-hegységben tenyésző vadburgonyafélén élt. Csak 1824-ben fedezte fel és nevezte el egy Thomas Say nevű amerikai bogárkutató. Ekkor a dél-amerikai eredetű burgonyát, amely Európában már az egyik legfontosabb népélelmezési cikk volt, Észak-Amerikában még csak a keleti államokban termesztették. Csaknem 50 évbe telt, amíg a krumpli eljutott a Sziklás-hegységig. 1846 körül találkozhatott a kolorádóbogár és a termesztett burgonya. Ismét vagy 10 esztendőbe telt, amíg a bogár rákapott az újfajta táplálékra, és aztán 1856-körül Colorado államban robbanásszerűen el is szaporodott. Aztán persze tovább ment.

A kolorádóbogár ugyanis kiváló repülő, és a szél segítségét igénybe véve még jobb. El is indult az elemek segítségével, keleti, északkeleti irányba. 16 év alatt -évi 185 km átlaggal meg is tett 3000 kilométernyi utat, és elérte az Atlanti - óceánt. Európa riadtan figyelte a közeledő veszedelmet, ezért az amerikai krumpli előtt lezárták az angol, német, francia, spanyol, belga, holland és dán kikötőket. De hiába. Egy ideig sikerült egy-egy fertőzött gócot kiirtani, a következőképp: A fertőzött területeket körülhatárolták, a környező földeken a növényeket ledöngölték, a fertőzött területeket petróleummal, benzollal belocsolták és meggyújtották akiégett földet vastagon beszórták oltatlan mésszel, és ezt mélyen beszántották. Így sikerült a bogarakat megsemmisíteni. Az első világháború végéig nem is tudott a kolorádóbogár elterjedni Európában. Aztán 1922-ben sajnos a francia Bordeaux környékén mégis megvetette a lábát, elannyira, hogy mintegy 250 km2 -nyi területet foglalt el. Megpróbálták ugyan megakadályozni, de eredménytelenül. 12 év alatt az egész országot ellepte a kolorádóbogár. Aztán ment tovább a német határ felé, majd Belgiumba, Svájcba, Ausztriába és végül hozzánk is megérkezett 1951-ben.

 

 

izeltlabuak-koloradobogar

 

Ugyanilyen kellemetlen-ha nem kellemetlenebb- a patkányok világuralma

A rómaiak még nem ismerték a patkányt. Általában úgy vélekednek, hogy a házipatkány a népvándorlás idején került át Ázsiából Európába. A vándorpatkány pedig későbbi kolléga. Csak a XVIII. században tört be Európába. Irdatlan gyors elterjedése azzal magyarázható, hogy igen szapora állat. Egyetlen patkány pár 800 utódot hoz létre egy évben!

 

 

patkanyok

 

 

Erőszakos, szemtelen térhódító, de lényegében kedves jószág - a házi veréb

Hogy milyen vállalkozó szellemű, arra elég bizonyíték a szibériai elterjedésének története.

Itt nem egy, az őserdő közepén lévő települést - amelynek a legközelebbi szomszédja 100-200 km - re volt - néhány év alatt felfedezett. Ahol a földművelés megindult, biztosan megjelent a házi veréb. Még a sarkkörön is túl jutott, olyan gyorsan terjedt. A madarak közül nálunk minden városban honos a balkáni kacagó gerle. 1930-ban még Belgrádnál járt, aztán néhány példány megjelent Berettyóújfalun, Monoron és Pakson. Budapesten az első gerlepárt 1942-ben regisztrálták. Nem telt bele 20 év, és az egész országot ellepte.

 

 

vereb

 

Forrás: Koroknay István: Az állatok nagy képeskönyve

A hörcsögről sem gondolná az ember, hogy csak 140 esztendeje hódította meg a Rajna-vidéket, és csaknem 100 éve, hogy Franciaországba beköltözött. Se szeri, se száma azoknak az állatoknak, amelyeket az ember hurcolt be valahová, és az új hazában kedvező körülményeket találva, elfoglalták az egész országot. Az amerikaiak például pusztán szentimentális okokból telepítették be hazájukba a seregélyeket, amelyek aztán később annyira elszaporodtak, hogy kész csapássá váltak.

értékelés