A kutyák vérzékenysége (Von Willebrand-kór)
A Von Willebrand-kór egy gyakori örökletes vérzési rendellenesség embereknél és kutyáknál egyaránt. A véralvadás egy bonyolult mechanizmus; a vérlemezkék mellett a vérrögképződés egy hosszú kémiai láncreakció eredménye, melyet egyes molekulák, úgynevezett "alvadási faktorok" végeznek el.

A Von Willebrand-betegség az egyik leggyakoribb alvadási zavar. A Von Willebrand faktor  a megakaryocytákban és az endothelsejtekben  termelődik, és a plazmában található különböző multimerek formájában. A Von Willebrand faktoron keresztül kötődnek a thrombocyták (vérlemezkék) a subendothelhez az ér sérülését követően, másik funkciója a Vlll faktor védelme a degradációtól.

Minden faktor számozva van, a véralvadási folyamatban az I. faktor reakcióra lép a II. faktorral, új anyagot alkotva így. Ez azután reagál a III. faktorral, az a soron következővel, és így tovább a XII. faktorig.

A Von Willebrand-kórképében a kutya szervezetéből hiányzik az az anyag, amely segítségével a vérlemezkékből vérrög képződik, és stabilizálja a VIII. faktort a véralvadás folyamatában. Ez az anyag az úgynevezett von Willebrand-faktor. A vér hiányos alvadása miatt a Von Willebrand-betegségben szenvedő kutyák sérülés után túlzottan véreznek; ez hasonló az emberi hemofíliához (vérzékenység).

dobermann, kutya, betegség
A dobermannoknál is magasabb a betegség előfordulási aránya

 

Egyes kutyafajtáknál magasabb a Von Willebrand-betegség előfordulási aránya, mint másoknál. A leginkább veszélyeztetett kutyafajták: német juhászkutya, dobermann, pinscherek, shetlandi juhászkutya, Chesapeake Bay retriever, német rövidszőrű pointer, Golden retriever, uszkár, és a skót terrier. Ezekben a fajtákban magasabb a kór előfordulási aránya, mely mutatja, hogy a beteg gén örökletes lehet.

 

A Von Willebrand-betegség tünetei

A fő tünet a jelentős vérzés, mely sebesülés, vagy műtét során fordul elő. Ezekben az esetekben a véralvadás egyszerűen nem a normális idő alatt zajlik le, és a vérzés kiterjedt. A Von Willebrand-kórban szenvedő kutyánál kialakulhat orrvérzés, vagy fogínyvérzés is, illetve előfordulhat még a gyomorban, vagy a belekben, ilyen esetekben a széklet lehet véres, vagy fekete és kátrányos. A kutyák vizeletében is megjelenhet vér. Ízületi vérzések is előfordulhatnak, az ízületi gyulladáshoz hasonló tüneteket okozva. A Von Willebrand-kór diagnózisa során a Von Willebrand faktort előfordulását vizsgálják a vérben. A betegségben szenvedő kutyák  kezelés nélkül elvéreznek a műtét után, vagy akár olyan sérülé során is, amit normál esetben kevésbé életveszélyes sérüléseknek tekintünk.

 

Kezelés, gyógymód

A normális (nem beteg) kutyáktól vett vér transzfúziója az egyetlen bizonyított mód a Von Willebrand-kór kezelésére. Egyes Von Willebrand-kóros kutyának hypothyroidja is van - vagyis a pajzsmirigy hormonszintje alacsonyabb a normálisnál (szubakut pajzsmirigygyulladás, pajzsmirigy alulműködéssel). Ezek a kutyák pajzsmirigy hormonpótló kezelésben részesülnek.

Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a dezmopresszin-acetát segíthet a Von Willebrand-kóros kutyák sérülései során. A gyógyszert intranazálisan (orron keresztül) is be lehet adni, elősegítve az alvadást. A kezelés hatékonysága azonban jelenleg vitatott.

Chesapeake Bay retriever, retriever, kutyafajták
Chesapeake Bay retriever

 

Nincs hatékony gyógymód a Von Willebrand-kór gyógyítására. A mai állatgyógyászatban a cél a megelőzés, tehát az érintett egyedek tenyésztési programból történő kizárása. Vizsgálatokkal meg lehet állapítani, hogy a kutya hordozza-e a beteg gént. Minden olyan egyedet, amelynek ősei kórtörténetében előfordult ez a rendellenesség, meg kell vizsgálni.

értékelés