Az angol véreb ősrégi, állítólag már i. sz. 1000 körül is létező fajta. Nyugodt, jóindulatú kutya, kiváló szaglású, igen ráncos bőrű, rövid szőrű, fekete vagy különböző árnyalatú. Kicsit olyan, mint a basset hound, csak hosszabb lábakkal.

Vérebek

 


A közhiedelemmel ellentétben nem emberfogó, hanem vadászkutyák. A sebzetten menekülő csülkös vad csapáját követik segítségükkel, hogy veszendőbe ne menjen a trófea s a vad ízletes, nagy értékű húsa. Az angol fajtákat többnyire kedvtelésből tartják, bár a rendőrség elvétve nyomozókutyaként is használja. Akár 250 km-en keresztül is képes a bűnös nyomában lenni.

Angol véreb (Bloodhound)

Ősrégi, állítólag már i. sz. 1000 körül is létező fajta. Nyugodt, jóindulatú, méltóságteljes, kiváló szaglású, rövid szőrű, fekete vagy különböző árnyalatú, esetleg fehérrel tűzött, vörös színű, 60-70 cm marmagasságú, erőteljes testalkatú állat. Szomorú szemei, ráncos bőrű feje, hosszú, lelógó fülei melankolikusságot kölcsönöznek, ennek a korántsem harcias, jámbor kutyának.

Az angolok vadászatokon használták, a háború idején emberek utáni nyomozásra is. Olyan szelíd, hogy a nyomozás során gyakran őrző-védő kutyát adtak mellé, mert a gyanúsítottakat naiv baráti rajongással övezte.Ma már inkább csak kedvtelésből tartják.

Angol neve: Bloodhound

Francia neve: Chien de Saint Hubert

 

 

értékelés