A kutyád nem csirke, ne etesd gabonával

A kutyád nem csirke, ne etesd gabonával
Ergo: nincs szüksége gabonára. Sokkal inkább fehérjére, húsra - hiszen ragadozó állatról van szó. Próbáld meg ezt figyelembe véve kiválasztani kutyád eleségét!

Talán sohasem fog kiderülni, hogy miért a „szerencsétlen” fehérje lett a legfőbb ellensége kedvenceinknek. Bármilyen egészségügyi probléma illetve betegség tüneteit észleljük az állaton, előbb utóbb találkozunk a varázsszóval: a fehérje. Mindegy milyen, állati vagy növényi eredetű, könnyen emészthető tojás) vagy nehezen (csont), a tápanyag bűnössége megkérdőjelezhetetlen. Sőt, a hazai tudományos élet egyes képviselői szerint, a kutya tápláléka nem tartalmazhat 25 százaléknál több fehérjét, amely a mindenevő ember maximális szükségleténél jóval alacsonyabb.[1] Hát akkor mit egyen a kutya? A kérdésre már nem kapunk választ, csak az egyértelmű, „sok” fehérjét ne. Mielőtt bontanánk a mirelit zöldségkeverék tasakját, nyugodjon meg a kedves olvasó; a fehérjével nincsen semmi gond! Pólik László, az Acana ügyvezetője is a fehérje mellett érvel és a következő videóban bemutatja tápjaikat valamint elmondja mi a különbség az Acana és az Orijen között.

(A videó lejátszásához gyors internetkapcsolat és friss flash-lejátszó szükséges. Kapcsold be a hangszórókat, vidd a kurzort a fenti képernyő fölé és kattints a megjelenő lejátszás-gombra. Dőlj hátra - mozi van!)

Az ún. magas fehérjetartalmú tápokkal kapcsolatban számos hiedelem kering a köztudatban, igaz csökkenő intenzitással. A sok fehérje számos problémát okozhat a kutyáknál- halljuk számtalanszor. Az állítás kizárólag kijelentésen alapul, hiszen senki sem látott tudományos bizonyítékot, amely megerősítené ezt a nézetet. Alapvetően két egészségügyi probléma körül csoportosulnak a fehérjével kapcsolatos aggodalmak:

  • a magas étrendi fehérjebevitel károsítja a veséket;
  • a bőséges fehérje ortopédia problémákat okozhat a nagytestű kölykök esetében, különös tekintettel a csípőizületi diszpláziára;

Talán az allergiával kapcsolatos problémakört is idesorolhatnánk, de ebben az esetben nagy a homály, mivel kevés szakmai anyag foglalkozik konkrétan az allergiával tudományos alapossággal. A témában járatos szakemberek többségének álláspontja szerint, a növényi eredetű fehérjék a leginkább allergének, pl. a búzasikér-fehérjék. Gondoljunk csak a sok lisztérzékeny embertársunkra!

A kölykök növekedésekor jelentkező ortopédiai problémák és a magas fehérjetartalom már évtizedek óta kéz a kézben járnak. Számos tudományos vizsgálat történt a témával kapcsolatban,[2] amelyekből kiderült, hogy a növekedés sebességére az etetett fehérjemennyisége nincs észrevehető hatással, szemben a bevitt energiatartalommal és a kalcium-foszfor arányával illetve mennyiségével. Azaz, a fehérje nem gyorsítja a kölyök növekedését, de felesleges az állatokat különféle kalcium- és foszfortartalmú táplálék-kiegészítőkkel tömni, mert ezek használata okozhat fejlődési rendellenességeket.

Kenneth C. Bovée szerint a „fehérje károsítja a veséket” mítosz évtizedek óta masszívan jelen van mind a gazdik, mind az állatorvosok gondolkodásában. A múlt század utolsó két évtizedében számos kutatás végeztek, amelyek nem támasztották alá a hiedelmet, ennek ellenére a téves nézet még stabilan jelen van napjainkban is. Hogy miért? (Ha kíváncsi vagy, olvasd el a teljes cikket Tovább »)

További információ:
www.acana.hu

A videót a Lions Media készítette.

értékelés