Lófajták: a muraközi ló
A huszadik század elején kitenyésztett lófajta hamar népszerű munkaállattá vált. Nevét a dél-magyarországi Muraköz városáról kapta. A fajtát úgy tenyésztették ki, hogy őshonos magyar kancákat és percheron, nóri, ardenni méneket, valamint magyar félvéreket kereszteztek.

Származási hely

Magyarország


A magyar félvérek az arab- és angol telivérektől származik. Az így kitenyésztett lófajta erős, jó munkabíró, gyors és aktív. Ezek a kiváló tulajdonságai igen népszerűvé tették, főként a két világháború közötti időszakban, amikor a mezőgazdasági munkálatokban igen nagy hasznát vették a muraközi lovaknak. A húszas években a muraközi lovak Magyarország lóállományának egyötödét tették ki, a második világháború alatt azonban sok ló elpusztult. A háború után,1947 és 1949 között, 17 ardenni mént hoztak Magyarországra, hogy ismét megnöveljék a muraközi lovak számát. A próbálkozások ellenére ez a lófajta napjainkban is egyre ritkábban fordul elő.

 

pej-murakozi-lo

A muraközi ló megjelenése

Fej:Hosszúkás, masszív, enyhén konvex profillal, a szemek nagyok, kifejezők, a fülek hosszúak.

Testfelépítés

  • Rövid, ívelt, izmos nyak, amely a váll felé kiszélesedik
  • Hosszú, lejtős, izmos váll
  • A mar nem áll ki
  • Rövid, széles hát
  • Lejtős, izmos far
  • Kerekített, izmos test
  • Rövid, erős végtagok, vastag, erős izületekkel és erős lábszárakkal
  • Kerek, formás lábfejek
  • Átlagos marmagasság:
  • Két változata ismert: egy magasabb, masszívabb, és egy alacsonyabb, vékonyabb. A marmagasság általában nem haladja meg az 1,63 métert.

Szín:

A legtöbb muraközi pej színű, sárga farokkal, sörénnyel és bokaszőrzettel, de előfordulnak sötétpej, sárga, fekete és szürke változatok is.

Vérmérséklet:

Keveset esznek. Szelíd, engedelmes munkaállatok.

 

A muraközi ló jelenlegi helyzete

Bár igen kis létszámban fordulnak elő, manapság is főként igáslóként tenyésztik.

értékelés