Tenyésztői program a macskák policisztás vesebetegsége ellen

A policisztás vesebetegség a tenyészeteket is veszélyezteti

A krónikus veseelégtelenséghez kötődő egészségügyi problémák mellett a macskák tenyésztésével kapcsolatban is problémák merülhetnek fel. Hogyan kerülhető el a policisztás betegséget hordozó macskák megjelenése egy tenyészetben, illetve hogyan lehetne kiiktatni a betegség kialakulásáért felelős hibás gént? Ezek a kérdések sok tenyésztőt érintenek. Az egyesült államok tenyésztői közt tömeghisztériához hasonló, szinte pánikszerű félelem jelent meg, ez pedig sajnálatos módon nagyban megakadályozza az orvosokat és genetikusokat, hogy nyugodtan és következetesen végezzék felméréseiket a macskák tenyésztelepein azzal a céllal, hogy korrigálják a tenyésztői programokat.

A legtöbb amerikai tenyésztő diagnosztikai vizsgálatot végeztet minden egyes macskáján, az esetleges polycystosis jelenlétének azonosítására. Az eredmények nagyon különbözőek lettek. A közelmúltban egy Mississippi állam déli részén található perzsa macska tenyésztőtelepen megvizsgált 19 macska közül 11 tesztje pozitív, a többi ugyancsak fertőzött, de csak az elváltozás minimális jeleivel. A CFA Atlantic Himalayan Club elnöke is megvizsgáltatta tenyészmacskáit, majd a klub lapjában tette közzé az eredményeket. Az ő esetében az eredmények megnyugtatóak voltak, mivel a macskák többségénél nem találták meg a hibás gént. Érthető a tenyésztők aggodalma, de mint minden, domináns gének által okozott genetikai betegségek esetében, a probléma viszonylag rövid időn belül orvosolható, a megoldást a helyes hozzáállás és a tervszerű tenyésztői program jelenti. Az állatorvosok és tenyésztők különböző módszereket és eszközöket is javasolnak, melyekkel kiirtható a policisztás veseelégtelenség a tenyésztőterületekről és nagy általánosságban a különösen veszélyeztetett perzsa macskákból.

Veszélyeztetett kiscicák

Tenyésztői program a policisztás vesebetegség kiszűrésére

Íme néhány a lehetséges megoldások közül:

• Nem kell megváltoztatni a tenyésztési programot, hiszen a domináns gén már néhány generációnál visszamenőleg is jelen volt, ami nem akadályozta meg a tenyésztésüket. Ebben az esetben azonban betegséggel járó tünetek megjelenésekor a felnőtt macskákat és utódaikat ki kell zárni a tenyésztési programból.

• Ellenőrizni kell a tenyészet minden egyes macskáját, és azokat a tenyészállatokat, melyek veszélyének szövetszerkezetében a legkisebb változás tapasztalható, haladéktalanul ivartalanítani kell - és házikedvencként elajándékozni. Azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem minden egyes veseprobléma policisztás vesebetegség, vagyis a tenyésztő a diagnosztizálás során tenyésztés szempontjából nagyon értékes egyedeket veszíthet el. A polycystosis diagnózis a legeredményesebben a vér genetikai DNS vizsgálatának elvégzésével állapítható meg. Azonban ezt a vizsgálat nem minden állatklinikán végzik, és az ára is meglehetősen borsos.

• Célravezetőbb a tenyésztésre tervezett macskák ellenőrzése, szaporodni csak a tünetmentes példányokat hagyjuk. Ha a tenyésztésre szánt macska veséjében minimális elváltozás található, akkor tegyük őt egyéves dinamikus megfigyelés alá. Negatív dinamika hiányában építsük be a jövő évi tenyésztési tervbe.

• Csak a felnőtt tenyésztésre szánt egyedeket ellenőrizzük, és csak az egészséges macskákat engedjük szaporodni. Ezek utódaiban nem lehetséges a gén megjelenése, ezeket a cicákat tartsuk meg tenyészállatként. Azok a macskák, amelyek elérik a 4 éves kort, és veséjükben nem alakult ki elváltozás, genetikailag tisztának tekinthetők; velük érdemes tovább dolgozni.

Lehet, hogy fertőzöttek?

A tenyésztő legfontosabb teendői

Ultrahangos vizsgálat segítségével kiszűrni az összes veseelégtelenségben szenvedő beteg, vagy fertőzött, tenyésztésre szánt felnőtt macskát a tenyésztőtelepen. Ha az eredmény pozitív, meg kell vizsgálni az érintett állatok elődjeit is. A leggyorsabb módja a policisztás gén elpusztításának a tenyésztőtelepen az, ha ivartalanítjuk a fertőzött állatokat. Abban az esetben, ha az érintett állatok nagy értéket képeznek, a tenyésztési programban (a nemesítő számára értékes vérvonallal rendelkeznek vagy általuk ígéretes típus kifejlesztése lehetséges, jó temperamentummal rendelkeznek), és a gén heterozigóta (azaz csak a cicák fele örökli a policisztás gént), akkor a macska tenyésztése megengedett. Ebben az esetben azonban elengedhetetlen a cicák korai kivizsgálása és selejtezése. Elegendő számú egészséges, kívánt típusú és minőségű cica megjelenése után a tenyésztésre használt fertőzött macskát ki kell iktatni a tenyésztési programból. Mielőtt a tenyésztőtelepre új állatot vásárolnánk, meg kell bizonyosodni arról, hogy hogy a felnőtt állat, vagy a 10 hónaposnál fiatalabb kiscica vásárlása esetén annak elődjei egészségesek. Az USA nemesítői nagy erővel fogtak hozzá a perzsa macskák tenyésztelepein előforduló policisztás fertőzések felszámolásához, ami reményt adhat a probléma megoldására.

Minden macskának jó egészséget, a tenyésztőjének sok szerencsét kívánunk a sikeres tenyésztési program kidolgozásában!