Macskanyelv- a macskák beszéde

A macska néha fájdalmában is dorombol

A macskák által kiadott mélyebb és hosszabb nyávogó hangokat minden gazdi jól ismeri: általában az állat türelmetlenségét, bosszúságát fejezik ki, például ha a macska ételt kér. A jól ismert doromboló hang az állat elégedettségét fejezi ki, azonban a megfigyelések szerint néha fájdalom esetén is ilyen hangot hallat. Ennek az az oka, hogy a dorombolás visszahat a macskára is, egyrészt megnyugtatja, másrészt, feltételezések szerint a dorombolás hangrezgése jótékony hatással van a csontok és a szervek gyógyulására. Továbbá, az anyamacska is gyakran dorombol a kölykeinek, akik hasonlóan viselkednek a szoptatás közben.

Hogy jön létre a macska doromboló hangja?

Sok elmélet keletkezett arról, hogy ez a speciális hang hogyan jön létre, a legújabb kutatások azt valószínűsítik, hogy a gége ritmikus impulzusai hozzák létre. A dorombolás csak a házi macskára jellemzõ, a vadon élõ társaik ritkábban kommunikálnak hangjelzésekkel, mert rejtõzködõ életmódjuk miatt inkább a szagokat és a testbeszédet részesítik elõnyben.

A tigrisek nem dorombolnak

Így például a tigrisek csak kiskorukban dorombolnak, felnõve már nem. A macska dorombolás közben tud nyávogni is, illetve pihenés közben sem szűnik meg a hang, csak akkor, ha elaludt. A macskák veszély esetén morognak vagy fújnak, ami az ellenség elriasztását szolgálja, ilyenkor felborzolják a szõrüket, és testüket kissé oldalt fordítják, ezzel is növelve a méretét, hogy nagyobbnak és erõsebbnek látsszanak. A hátracsapott fülek szintén az agresszivitás jelei.

A macskák is csipognak

A macskák csipogó, csiripelõ hangot adhatnak, amikor a zsákmányt próbálják becserkészni, illetve ennek egyik fajtájával üdvözlik egymást. Ezt a speciális hangfajtát a tigrisek is használják.

Macska testbeszéd

Az üdvözlõ gesztusok közé tartozik az orrok összeérintése vagy egymáshoz való közelítése is, melyet gyakran követ az arcélek vagy a fejtetõ, esetleg a testek oldalsó részének egymáshoz dörzsölése, amely a szeretet és a ragaszkodás jele. Ez utóbbit a macska az álló illetve ülõ helyzetben levõ emberek esetében a lábszárhoz illetve a mellkashoz való dörgölõzéssel helyettesítheti. A lábszárához való dörgölõzés jelentheti azt is, hogy a macska enni szeretne (ezt általában nyávogással is jelzi).

Mivel az állat fejének oldalsó részén illatmirigyek találhatók, ez a gesztus egyben illatcserével is jár, így terület vagy tulajdon megjelölési szerepet is betölt. Az egymáshoz közel álló macskák néha nyelvükkel ápolják egymás bundáját, esetenként gazdájukat is nyalogatják, mellyel szintén összetartozásukat, társukkal való törõdésüket nyilvánítják ki.

A boldog macska kedvenc alvóhelyén vagy gazdája ölében elhelyezkedve, lábaival dagasztó mozgást végez, mely során karmait folyamatosan kiereszti és behúzza. A mozgássort, amely akár tíz percig is eltarthat, rendszerint dorombolás és esetenként a gazdához való dörgölõzés kíséri. Mindez abból az ösztönös mozgásból ered, amellyel a kismacska anyja emlõit próbálja a tej kibocsátására serkenteni. Az újszülött korukban emberek által táplált példányokból néha hiányzik ez a reflex.

Macskaundor

Az undor kifejezésére a macska egy (vagy egymás után több) mancsát felemeli és megrázza. Ez általában akkor történik meg, ha vízbe lépett. Kellemetlen szag vagy íz esetén fejrázás és prüszkölés is jelezheti ugyanezt. Ha a macska az oldalára dõl és fekve marad, az behódolást is jelezhet - ami rendszerint harc vagy játék közben fordulhat elõ. Ez a testhelyzet egyben annak kinyilvánítása is, hogy az állat nem igényel további figyelmet.

Pislog, mint a macska

A pislogás a bizalom vagy a vonzalom kifejezésére szolgálhat. A macskák ezzel viszonozzák ha a gazdájuk rájuk szegezi, majd behunyja és kinyitja a szemeit. Ez a gesztus egyben az intelligencia megnyilvánulásaként is felfogható; ugyanis azt bizonyítja, hogy a macska képes egy idegen faj testrészét beazonosítani és a saját anatómiájának megfeleltetni.