Gyerekbarát madarak
Egyszer minden családban eljön az a vészterhes idő, mikor a kiskorú családtag kisállat után kiált. Külön pech, ha komolyan is gondolja, ráadásul madarat szeretne tartani...
pinty, zebrapinty, díszmadár
Zebrapinty

Ha a gyerek madarat szeretne...

Honnan tudjuk, hogy valóban komolyan gondolja? Már hetek óta nyúzza érte a család felnőtt tagjait, ábrándos tekintettel néz az égre, hátha megpillant egy tovaszálló madarat, könnybe lábad a szeme, amikor megpillantja Csőrikét a rajzfilmben, és minden második mondatában szerepel a madár szó. Ekkor érdemes megfontolni - már csak a békesség kedvéért is - egy szárnyas beszerzését. Családi kupaktanács összeül, anya és apa felsóhajt, összenéz és elmegy a boltba madarat venni. A dolog egyszerűsége azonban itt be is fejeződik, a későbbi kritikus helyzetek elkerülése érdekében nem árt megfogadni pár tanácsot!


Minden csoda három napig tart...

Arra ne is számítsunk, hogy a gyerkőc korábbi ígéreteinek megfelelően majd odaadóan fogja gondozni a jószágot, feltehetően az újdonság varázsának elmúltával egyre gyakrabban hagyja majd a szülőkre az etetést, tisztítást, úgyhogy csak akkor adjuk be a derekunkat, ha van időnk foglalkozni vele. A foglalkozás nem merül ki annyiban, hogy naponta megetetjük, néha kitiszítjuk a kalitkát! A madarak is igénylik a napi kapcsolatot, játékot: ha ezt rendszeresen elmulasztjuk, akkor a madár könnyen búskomor lesz, egy depressziós madár pedig nem fog sok örömet okozni, arról nem is beszélve, hogy elég szörnyű látvány egy tollát tépkedő, lábát csipkedő állat.

 

madár, díszmadár, gyerekbarát
Gyerekbarát díszmadarak

 

A madár kiválasztása

Ha úgy érezzük, hogy ezt a feltételt teljesíteni tudjuk, akkor jöhet a faj kiválasztása. Ha kezdők vagyunk, akkor elsőre semmi esetre se kényes és ritka szárnyast válasszunk, mert könnyen lehet, hogy a madár nem értékeli az erőfeszítéseinket és csendes tüntetésként az örök kölesmezőkre költözik. Ez pedig roppant kellemetlen lesz, már ha csak a dolog anyagi oldalát nézzük, akkor is, és akkor még nem is beszéltünk a kisgyermek személyiségfejlődésében bekövetkezett visszafordíthatatlan változásokról.

Vannak olyan fajok, amelyek egészen jól bírják a vegzálást, sőt, mintha az evolúció direkt kisgyermekes családoknak fejlesztette volna ki őket. Ilyenek pl:

 

A nimfák különösen jól beilleszkednek a családi közösségbe, strapabírók is, köszönhetően annak, hogy több mint 100 éve háziasították őket. Így persze könnyű... A kanáriknak és a pintyeknek már a puszta létük is szórakoztató, így a gyerekek is szeretik őket órákig bámulni. Persze azért ez sem azt jelenti, hogy a gyerek kedvére macerálhatja a csőrösöket. Sajnos a kicsik hajlamosak segédeszközöket is igénybe venni, hogy felhívják magukra az állat figyelmét: mindenféle apróbb dolgokat bedugnak a rácsok közé, többek között a saját ujjukat is. Ez már csak az ujjak épsége miatt sem túl jó, mert a madár vagy megijed és azért csíp, vagy jutalomfalatnak véli és azért csíp bele. Ez pedig többnyire nem mélyíti el a madár-gyermek kapcsolatot.

Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy a madár nem tolerálja annyira az emberi közeledést és simogatást, mint egy hörcsög vagy kutya. Ha mégsem tudja legyőzni a késztetést a simogatásra, dögönyözésre, akkor inkább válasszunk más állatot vagy plüssmadarat. Azért persze egy-egy kézbevételt kibírnak a madarak is, de ekkor mindig adjunk neki jutalomfalatot, hogy az emberi érintést pozitív élményként könyvelje el.

Természetesen ezeken túl még a vásárlás előtt tájékozódjunk a kiválasztott madár tűrőképességéről, hőmérsékleti igényeiről és táplálkozási szokásairól, nehogy otthon derüljön ki, hogy lakásunk és családunk alkalmatlan a madártartásra.

 

Táncoló papagáj
értékelés