A panda (Ailuropoda melanoleuca)
Az óriáspandák száma sajnos nagyon alacsony. A védetté nyilvánítás hatására sikerült megakadályozni kipusztulásukat, de még mindig rendkívül veszélyeztetett állatok. Szabadon mindössze körülbelül ezer példány él. 

Az óriáspanda Kínában őshonos. Közép-és Dél-Kínában, a hegyek között, 1500-3000 méteres magasságban él. Természetes élőhelye egyre csökken, szabadon csupán kb 1000 példány él. Fogságban sajnos sokkal nehezebben szaporodnak, mint szabadon. Megmentésükért ma is harcolnak, hiszen a kipusztulás veszélye fenyegeti őket.


Az óriáspanda táplálkozása

Az óriáspandának kielégíthetetlen étvágya van, ami a bambuszt illeti. Egy átlagos állat egy fél napot eszik, 12 órát a 24-ből, és sokszor megpihen közben. 12,5 kg bambusz kell naponta ahhoz, hogy a panda étvágya csillapodjon, a bambuszszárakat megnyúlt csuklócsontja segítségével tépi le, amely hüvelykujjként működik.

 

A pandák 12 órát esznek egy nap

 


A panda néha madarakat és rágcsálókat is esznek, illetve tojást vagy mézet is. A közép-kínai, hegyes vidékeken található magas bambuszerdők hidegek és nedvesek, a pandák ezt kedvelik. A nyári évszakokban a lejtős területekről akár négy méter magasságba is felmásznak, hogy élelemhez jussanak. A pandát sokszor lehet látni amint nyugodtan, ülő helyzetben, a hátsó lábait kinyújtva eszik.

 

Lustáknak tűnhetnek, de nem azok

 

 

Az óriáspanda életmódja

A pandák magányos állatok. Jó szimatuk van, és ezt a hímek arra használják, hogy kikerüljék egymást, és hogy felismerjék a nőstényeket.

Talán lusta állatoknak tűnnek, de nagyon jó famászók és ügyes úszók. Nem tud hátsó lábaira emelkedni, ezért is eszik ülve.

Éjszakai életmódot folytatnak, nappal alszanak. Nincs állandó helyük, fák üregeibe, barlangokba húzódnak be.

Egyedül élnek. A nőstények territoriálisabbak, a hímeket kevésbé zavarja, ha területének egy része közös egy másik hímével. Kóborlásuk közben nyomokat hagynak a fákon, megkarmolják azokat, vagy hozzádörgölőznek, de a vizelet is szolgálhat területjelzésre.

 


Az óriáspanda szaporodása

A párzási időszak márciustól májusig tart. Több hím verseng egy nőstényért. Néhány (3-5) hónapos vemhesség után a nőstény keres egy eldugott barlangot, ahol életet ad egy vagy két bocsnak, viszont ha ikrei születnek, nem tud megbirkózni mindkettővel, és csak egyet nevel fel. A vak és teljesen magatehetetlen kicsinyek csak 142 grammot nyomnak születésükkor, és csak három hónapos korukban kezdenek el mászkálni. Születéskor fehérek, foltjaik csak később, általában egy hónap múlva alakulnak ki.

értékelés