Egy a Science Express-ben nemrégiben publikált tudományos ismeretterjesztő tanulmány szerint a nőstény gyíkok nem csak az apa személyéről, de a születendő kicsik neméről is szabadon döntenek. Mindezt nem másért, mint hogy újabb termetes és kívánatos hímekkel gyarapíthassák az állományt, növelve ezáltal a faj túlélési esélyeit.

Eleve elrendeltetés

Amikor a nőstény gyík egy délceg hímmel párosodik, az utódok jellemzően hímek lesznek, amikor viszont egy kisebb volumenű fickóval hozza őket össze a sors, általában nőnemű kicsinyek kerülnek a tojásba.

Ha jól látom, fiú lesz...

A tanulmány szerzői azt feltételezték, hogy a nőstényeknek ezáltal lehetőségük nyílik arra, hogy a testméretért felelős géneket hím utódoknak adják tovább. Egy megfigyeléses kutatás során próbáltak meggyőződni arról, hogy a nőstény gyíkok így veszik ki részüket a természetes szelekcióból. Egy csoport nőstényt különböző méretű hím gyíkokkal pároztattak, majd a világra jött utódokat természetes környezetben figyelték tovább. A Bahamákon szabadon eresztett utódok túlélési arányát vizsgálták: kiderült, hogy a kis nőstények túlélési esélyeit semmilyen mértékben nem befolyásolta méretük, ellenben a csenevész hímek nagyobb arányban hullottak el.

Nem a véletlen műve

A teremtés misztériuma

Pillanatnyilag nem találtak magyarázatot arra, hogyan képes a nőstény a prenatális választást megejteni, de Bob Cox, a publikáció társszerzőjének eltökélt szándéka, hogy fényt derítsen erre a különös jelenségre. Mi pedig ismét megbizonyosodhatunk afelől, hogy evolúciós szempontból a női nem küllemétől függetlenül nagyobb esélyekkel indul a túlélésért folytatott küzdelemben...