Miért zöld a béka?
Ha megkérünk valakit, hogy rajzoljon egy békát, nagyon valószínű, hogy zöld színű filctollat ragad. Miért is?

Miért pont zöld béka?

Ha megkérünk valakit, hogy rajzoljon egy békát, nagyon valószínű, hogy zöld színű filctollat ragad. Miért is? Hiszen sokféle színű béka van, de igaz, ami igaz, nagyon sok köztük a zöld. Ami számukra előnyös, hiszen a zöld leveleken üldögélve - környezetükbe beleolvadva - nyugodtan "brekeghetnek" anélkül, hogy a rájuk vadászó ragadozó kiszúrná őket.

 

zöld, béka, mimikri
Mimikri

 

Rejtőzködő életmód

A legélénkebb zöld színnel a levelibékák rendelkeznek, melyek a két sarkkör kivételével szinte az egész Földön elterjedtek és eddig mintegy 630 fajuk ismert. Kistermetű békák, melyek lábujjaikon tapadókorongokat viselnek. Felső állkapcsukon fogsor található. Szembogaruk vízszintes állású és ovális. A párzási időn kívül szárazföldi, a víztől elszakadt életet élnek, bokrokon, fák levelein ugrándoznak a tapadókorongjaik segítségével. Színezetük a környezethez és az állat izgalmi állapotához igazodik.

Ezért meglehetősen nehéz lencsevégre kapni őket úgy, hogy vonalaik rendesen kirajzolódjanak. Még a Latin-Amerikában őshonos, vörös szemű levelibékát is nehéz "megörökíteni", ha az éppen egy levélen alussza az igazak álmát, lábait pedig szorosan a testéhez zárja. Szerencsére azért akadnak olyan zöldes békák is, melyek igazán "fotogének", így ugrándozásukat, úszkálásukat könnyen lefényképezhetjük. Bár kétségtelen, hogy amíg a zöld békák környezetében a vegetáció is zöld, addig nehezen észrevehetők.

 

zöld, béka, tapadókorong
Tökéletes tapadás

 

A zöld szín titka

A békák nem azért zöldek, mert bőrükben zöld pigmentsejtek találhatók. A zöld szín a sejtek komplex elrendezésének köszönhető - ez teszi képessé őket a színváltoztatásra. A bőrükben háromféle pigmentsejt (kromatofor) található, amelyek egymásra rétegződve helyezkednek el. Legalul a melanofor található, mely a melanint is tartalmazza - ugyanennek köszönhető az emberi barnaság. A melanofor tetején az iridofor helyezkedik el, mely tele van magas fényvisszaverő képességű purin-kristályokkal. Legfelül pedig a xantofor található a sárgás pteridin-pigmentekkel.

Egy "tipikusan zöld béka" esetében a fény az iridoforba továbbítódik, amely úgy viselkedik, mint egy pici tükör és visszaveri a (többnyire kék) színt a felette található xantoforba. Ebben a rétegben a sejtek sárga szűrőként működnek, ezért a fény tovaszökhet a bőrfelület felé - ahol az emberi szemnek zöldként jelenik meg. Egy-egy békánál hiányozhat a xantofor sejt, ezért őket gyönyörű kéknek látjuk.

Az igazi előnye ezeknek a pigmenteknek mégis a színváltoztatásban rejlik. Mind a három fajta pigment képes megváltoztatni a továbbított és a visszavert fény útját, intenzitását és karakterét azáltal, hogy körbe-körbe mozgatja a pigmenteket benne.

A legalul elhelyezkedő melanoforok kinyújtják "csápjaikat" az iridoforok és a xantoforok köré, miközben a bennük található melanit szétoszlatják ezekben a csápokban - ezzel besötétítve az állatot. Az iridoforban bekövetkező változások a xantoforba visszaverődő fény természetét változtatják meg. A xantofor változásai pedig a szűrőképességre vannak hatással.

A pigmentsejtek manipulálása révén a békák a színek széles skáláját képesek előállítani, habár többnyire megelégszenek a zöld, a barna és a szürke árnyalataival. Ezt a vérükben lévő hormonok áramoltatásával teszik, így a zöld levél után a fatörzs barna árnyalatának utánzása egyáltalán nem okoz nehézséget számukra.

értékelés