A botsáska (Phasmatodea), mint házikedvenc - 2. rész

A botsáskát 21-24 ˚C fokos hőmérsékleten kell tartani. Éjjel a hőmérséklet kissé csökkenhet. A kellő hőmérséklet fenntartásának legjobb módja az, ha a sáskát meleg szobában tartjuk, vagy hüllők számára tervezett hőforrást is használhatunk, esetleg egy lámpát tehetünk az edénye mellé. Ugyanakkor a lámpa használata nagyon kiszárítja a levegőt. Éjszakára használjunk színes izzót a fehér helyett.

A botsáska környezete

Ha cserepes növényt teszünk a viváriumba, gondoskodjunk fluoreszcens fénycsőről, melyet az edény fölé helyezünk, a növény optimális növekedése érdekében. A sáska mérsékelt páratartalmú levegőt igényel, de a penészedés elkerülésére a viváriumnak jól kell szellőznie. Ha vizet permetezünk a növény leveleire, az ivásra is szolgál és a páratartalmat is biztosítja.

A vivárium alját papírral lehet bélelni, ezt könnyű tisztán tartani. A páratartalom fenntartására alternatív megoldás lehet a tőzegláp, vagy a vermiculit, mely egy természetes ásvány. Ezek gondozása kissé nehezebb és nem nedvesíthetjük be őket túlzottan a penész miatt. A sáskák széklete száraz, így könnyű feltakarítani.

A viváriumnak jól kell szellőznie

A botsáska táplálása

Általában a legtöbb botsáska számára a szeder a legjobb étel. Megfelel neki még a málna, fagyal, galagonya, tölgy, rózsa, és a borostyán is. Friss leveles ágacskát tegyünk vízbe a viváriumba, ha kiszárad, vagy elfogy, cseréljük ki! A vizes edény legyen zárt, nehogy a rovar beleessen és megfulladjon ( válasszunk szűk nyakú üvegedényt és tapasszuk körbe az ágacska mellett)! A cserepes növény is jó módja az etetésnek. Az a legfontosabb, hogy a növény ne legyen beszórva rovarirtóval, mert az halálos lehet rovarunkra nézve. Körültekintően kell beszerezni a sáskának szánt növényeket, semmiképpen sem lehetnek mérgező anyagokkal szennyezettek. Elkerülendő a forgalmas utak közelében termő növények gyűjtése. Még ha cserepes növényt használunk is, a virágföld növényvédő szerektől mentes kell legyen ( néha a növény talaját is átitatják ilyen szerekkel), különben az felszívódik a növénybe is és megmérgezi azt.

A cserepes növény is jó módja az etetésnek

A botsáska gondozása

Óvatosan nyúljunk hozzá! A botsáska általában szelíd, felmászik kezünkre is, de nagyon óvatosan kell bánni vele, főleg, amikor felvesszük. Finoman fogjuk hüvelyk- és mutatóujjunk közé a törzsét, sohasem a lábát, és helyezzük őt tenyerünkre, vagy csak tegyük elé tenyerünket és biztassuk kicsit, hogy másszon fel rá!

El kell különíteni őket felnőttkoruk eléréséig

A botsáska szaporodása

Az indiai sáska képes hím jelenléte nélkül is szaporodni. A nőstény többszáz apró petét (2 mm) rak le élete során. E sima kerek petéket könnyű összegyűjteni a vivárium aljáról, ha szükséges. Tegyük őket egy homokot, vagy vermiculitot tartalmazó edénybe és tegyük meleg helyre. Akár egy évig is eltarthat, amíg ezek kikelnek. El kell különíteni őket felnőttkoruk eléréséig, amikor aztán kisebb csoportokban össze lehet költöztetni őket. A kicsik etetése hasonló a felnőtt példányokéhoz, gyakran kell friss leveleket kapniuk. A kicsik növekedésük során több ízben is vedlenek. Ilyenkor csak lógnak az ágról, vagy a vivárium fedeléről. A vedlés idején a sáska nagyon sérülékeny, legjobb, ha ilyenkor békén hagyjuk, addig, amíg a vedlés utáni új kitinváz megkeményedik!