-
Szállodai recepciós állás
-
Asszisztens
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Óvodapedagógus
-
karbantartó
-
sofőr
-
TIG hegesztők
2024. 11. 21
-
Csomagoló - Webshop Munkatárs
2024. 12. 04
-
Mérlegképes Könyvelő
2024. 12. 06
-
Játékbolti kisegítő
2024. 12. 06
-
Értékesítési munkatárs
2024. 12. 06
-
Operátor
2024. 12. 06
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Az elmúlt évtizedben hatalmas változások történtek a magyar állatgyógyászat színvonalában. Egyre több állatorvos vág bele újabb állatorvosi diploma megszerzésébe, és a kutyatartók is felismerték a szakállatorvosi diplomák hátterében húzódó, többnyire jelentős szakmai színvonal különbséget. Ezek segítségével a legtöbb esetben lerövidül a betegségek felderítésének ideje, gyorsabban megszületik a diagnózis, gyorsabban megkezdődhet a célzott kezelés, ezáltal a rövidebb lesz a gyógyulási idő, és nem utolsó sorban az állat szenvedései és a költségek is kisebbek lesznek. Mindenki számára természetes, hogy az orvosok szakosodva dolgoznak, és az alapellátás lehetőségeit meghaladó eseteket a meghatározott területre specializált szakemberek látják el. Nem lehet mindenhez érteni, sőt, pláne nem lehet mindenhez jól érteni. Ezért az állatorvos társadalomban is egyre inkább eltűnőben vannak az ún. „mindenhez értő” állatorvosok, hiszen a modern állatorvos tudomány már olyan nagy tudás anyagot tartalmaz, amely átfoghatatlan egy állatorvos számára, illetve az állattulajdonosok is átlátják, hogy nekik sem jó, ha az úgymond „mindenhez egy kicsit” értő állatorvos az ő adott problémájukra „egy kicsi” hozzáértéssel menedzseli.
Ennek okán azok az állatorvosi praxisok járják a jövőbe vezető utat, amelyekben több állatorvos dolgozik csapatban, s így egy állatkórházon vagy rendelőn belül megoszlanak a specializációs feladatok, a szakterületek mind az állatfajok, mind pedig a tudományterületek tekintetében. Mindezek mellett továbbra is a köznyelvben „háziorvosnak” mondott állatorvosok jelentik az első szűrőt, ők azok, akik először vizsgálják a beteg állatokat, majd amennyiben diagnosztikai nehézségeik adódnak, avagy a kezelés csak kontrollált körülmények között kivitelezhető, ők küldik tovább a beteget egy állatkórházba, vagy egy jól felszerelt rendelőbe. Emellett az állattulajdonosok egy jelentős része kihasználva a szabad mozgás lehetőségét, az állatán tapasztalt rendellenesség megjelenése esetén azonnal egy magasabb szakmai színvonalat képviselő intézménybe, egy állatorvosi diagnosztikai csapathoz viszi az állatát egy közeli állatkórházba.
Egyre több a szakállatorvos
A Magyar Állatorvosi Kamara megkezdte a szigorúbb működési szabályzat létrehozását, alapelvárásai szintén háziállataink biztonságát szolgálják a legbonyolultabb lágysebészeti ill. ortopédia műtétektől egészen a rutin műtétekig, így az ivartalanítások során is. A szabályozás biztosítja az állattartók számára azt, hogy a kiskedvencük csakis olyan állatkórházban vagy rendelőben eshessen át műtéten, ahol az állat biztonságos altatásához elengedhetetlenül szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak. A személyi feltételeknél természetesen a legfontosabb az operáló orvos megfelelő szakmai képzettsége. Ezt az állattartó néha nehezen tudja önállóan felmérni. Segítséget jelenthet, ha az állatorvosnak, akit az adott műtéttel tervezünk megbízni, szakállatorvosi diplomája is van az alapképzést tanúsító állatorvosi diploma mellett. A szakállatorvosi diploma egy nagyon jó értékmérője az adott állatorvos szakmai felkészültségének. Ugyanis a másoddiploma elnyerése azt jelenti, hogy az állatorvos az alapképzés közel hat éve után – néhány év munka, azaz gyakorlatszerzést követően – újra visszaült az Állatorvos Tudományi Egyetem padjaiba, és további éveket szánt arra, hogy egy emelt szintű állatorvos-tudományi elméleti anyagot sajátítson el, félévenként vizsgázzon, államvizsgázzon, szakdolgozatot vagy tudományos szakcikkeket írjon, és a praxisába visszatérve még hatékonyabban, még színvonalasabban tudja szolgálni az állatok védelmét, gyógyítását.
A siker titka a csapatmunka!
Sokszor megfeledkezünk arról, hogy egy állatkórházi sikeres gyógyulás, egy a lehető legolajozottabban és leggyorsabban elvégzett műtét hátterében nem csak az állatorvosunk, hanem annak lelkiismeretes és odaadó asszisztensei is állnak. Ők azok, akik aggódva figyelik állataink minden lélegzetvételét, az őrzőmonitorok jelzéseit, hasznos észrevételeik nélkül nem volna teljes az állatorvosi munka. Ezen felül tudjuk jól, hogy ők ott vannak, ha bármi komplikáció lépne fel műtét közben. Ez pedig életmentő lehet; hiszen az aneszteziológiai szakkönyvek nem győzik hangsúlyozni, hogy a sikeres újraélesztéshez három ember rutinszerű, összehangolt munkája szükséges. Az igényes kutyatulajdonos, mielőtt megbízna egy állatorvost egy műtéttel, rákérdez arra, hogy hányan vigyáznak majd kis kedvencére műtét közben, milyen az életfunkciókat figyelő berendezéseket használnak műtét közben. Higgyük el, a jól felszerelt műtők vezetője örömmel fogadja az érdeklődést, és büszkén sorolja el a műtéti biztonságra törekvésének-, a szakmai igényességének értékmérőit.
Modern rendelőbe, modern felszerelés
A modern gyógyászat fejlődésével elérhetővé váltak olyan technológiai újítások, amelyek ötvözik az állatok jóllétéért kitűzött célokat és a minél magasabb szakmai kihívásokért folytatott küzdelem eredményét: ilyen a minimálisan invazív sebészet. Ebbe az új gyógyászati irányba olyan technológiai vívmányok tartoznak bele, amelyek lehetővé teszik, hogy a szükséges műtétet úgy hajtsuk végre, hogy az állat testén minimális változás következzen be. A hagyományos módszer szerint egy hasüreget érintő műtéti beavatkozás során a sebésznek minimum akkora sebet kell ejtenie az állat testén, amelyen át a keze befér a hasüregbe. Ez a minimálisan invazív sebészeti technológiáboz képest kb. tízszer invazívabb, hiszen a has felmetszése, azaz a laparotomia során nagyjából tízszer akkora sebet kell vágni, mint amekkora a laparoszkópiához szükséges. A laparoszkópia alkalmával két apró, fél-egy centiméteres sebet ejtünk. Az egyik seben keresztül egy laparoszkópos videokamerát helyezünk a hasüregbe, a másik fél-egy centiméteres seben keresztül történik a petefészkek vagy rejtett here kiemelése. Mivel a petefészkek harántmérője nagyjából fél-egy cm, ezért az ekkora seben át végzett műtét tekinthető minimálisan invazívnak.
Ha erős idegzetű vagy, és kíváncsi vagy a folytatásra, kattints>>
Dr. Túri Ákos kisállatgyógyász,
klinikus szakállatorvos
Dunaföldvári Állatkórház
turiallatkorhaz@gmail.com