Vesebetegség macska házi kezelése

Tisztelt Dr. Háziállat!

A következőkben kérném a segítségét: A lakásban tartott ivartalanított kandúr cicánk (valószínűleg) veseköves, vesehomokos (kevés, de gyakori vizelés, véres vizelet). A hangulata nem romlott, szaladgál és játszik, az étvágya nem romlott. Sajnos anyagi helyzetünkből adódóan nem tudom állatorvoshoz vinni. Tudok rajta segíteni házilag? Előre is köszönöm a segítségét.

Kedves Gazdi,

a pontos diagnózist látatlanban sajnos nem lehet megállapítani,ehhez  kórelőzményi adatok, klinikai vizsgálat, valamint vér- és vizeletvizsgálat segítségére van szükség, ezután lehet gyógyszeres kezelést javasolni.

A krónikus veseelégtelenség legjellemzőbb tünetei a nagy mennyiségű vizelet és vízfogyasztás, étvágytalanság, letargia, hányás, egyensúlyzavarok, súlyvesztés, hirtelen kialakuló vakság (a magas vérnyomás következtében), majd ez is görcsökben, kómában végződik.

Diagnosztizálásához és a kórjóslat kialakításához vér-, vizelet-, röntgen-, ultrahangvizsgálatra, vérnyomásmérésre lehet szüksége az állatorvosnak.

A foszfor szervezetben történő túlzott felhalmozódása és a másodlagos hyperparathyreoidizmus mind a vesekárosodás következményeként jelentkezik. A túlzott parathormon termelés interstitiális nephrosishoz valamint a vese kalcifikálódásához vezet. Ennek megelőzésére illetve a folyamat progrediáló mértékének enyhítésére a takarmány foszfortartalmának csökkentése az elsődleges feladat. Szerencsére ma már rendelkezésünkre állnak alacsony foszfor- és fehérjetartalmú tápok, amelyek nagyban megkönnyítik megvalósítását. Tehát az ásványellátás kontrolljának célja az, hogy a páciensek foszfor és ionizált kálciumkoncentrációja a vérben a referenciaértékek határain belül maradjon. A legtöbb veseelégtelenséggel küszködő kutya számára a 0,15-0,3 % foszfortartalmú dietetikai tápot, a szintén beteg macskák számára a 0,4-0,6 % foszfortartalmú tápot ajánljuk (szárazanyagra vonatkoztatva). Sajnos a tej, tejtermékek, sajt, hal, marhamáj és a hüvelyes növények foszforban gazdagok, így vesebeteg állatainknak ezekről le kell mondaniuk. Szinte minden étkezés után ajánlott foszfátmegkötő anyagokat is adni a vesebeteg kedvencünknek. Régebben alumíniumkarbonátot használtak erre a célra, azonban túladagolásuk mérgezést okozhat. Ma már inkább kálciumtartalmú sókat, mint a kálciumcitrát, kálciumkarbonát és a kálciumacetát az, ami a leghatásosabbnak tűnik. A vér kálcium mennyiségének megítélésére időnként célszerű vizsgálatot végezni. Foszfátkötő anyagok folyadék, tabletta és kapszula formájában is rendelkezésre állnak, a leghatásosabbnak ugyanakkor a tabletta bizonyul. A kálciumkiegészítéssel azonban mindaddig nem kell elindulni, míg a foszformennyiség a referenciatartomány keretein belül mozog.

A másik lényeges oka a takarmányváltásnak a klinikai és metabolikus zavarokat eredményező uraemia megelőzése, amely a fehérje bomlástermékeinek eredményeként jön létre. Tehát a táp fehérjemennyiségén is csökkenteni kell. A dietetikai tápok ennek megoldásaként az ideális, teljes biológiai értékű fehérjéket hívják elő. Limitáló aminosav a lizin és a triptofán.

A kutyák számára kialakított dietetikai táp megfelelő, ha szárazanyagra vonatkoztatva 14,5-15 % magasértékű fehérjét tartalmaz, míg macskák esetében ez 28-30% legyen.

Normális esetben a felvett kálium nagy részét a vizelet választja ki, maradék részét a bélsárral üríti az állat. Krónikus veseelégtelenségben azonban a bélsárral történő káliumürítés megnő. De ugyanígy megnő a nephronok káliumkiválasztó képessége is és eléri, esetleg meg is haladja a filtrált káliummennyiséget. A vesebeteg macska káliumháztartása mindig veszélyben van, hiszen az étvágytalanság vagy a hányás miatt csökkent káliummennyiség kering a vérben, de ebből még tovább veszít a sok vizelettel. Éppen ezért legyünk figyelemmel a tápok káliumtartalmára is. Kielégítő káliumtartalmú az a macskatáp, amelynek szárazanyagára vonatkoztatva 0,3- 0,5% káliumtartalma van. Ez macska esetében 0,9%.

További fontos tápanyag a vesebeteg macska számára az arginin, amelyből a vérérfalat alkotó sejtek nitrogénoxidot termelnek. A nitrogénoxid vérértágító hatású, tehát a vérnyomás szabályozásáért lesz felelős. Az argininról való gondoskodás lecsökkenti a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. A sok vizelettel sok B-vitamin is ürül, így azt is pótoljuk a vesebeteg macska táplálása során. A zsírban oldódó vitaminokból nem alakul ki hiány, így azokat nincs szükség pótolni. A szorosan a fehérjékhez kapcsolódó ásványi anyagokból, mint a kén és a cink, szintén sokat veszít az állat a vizelettel.

A vesebetegség mindig egy lecsökkent vizeletkoncentráló képességet okoz, ezért a vesebeteg macska számára mindig álljon rendelkezésre friss víz.

A takarmány kiválasztásánál az előzőek szerint olyan tápot kell keresni, amelynek csökkent a fehérjetartalma van. Minél hamarabb kezdi el a tulajdonos ezt a tápot etetni, tehát még a béltünetek és az étvágytalanság megjelenése előtt, annál készségesebben fogadja el a macska az új ízt és annál kevésbé terheli a vesét.

A tápváltás mindenképpen ugyanolyan formájú tápra (konzerv avagy száraztáp) történjen, mint amilyet az állat már korábban is szívesen fogyasztott. A szoktatás kutyák esetében gyorsabban sikerül, míg macskák esetében 4 vagy annál több hetet is igénybe vehet. Ezeket az ételeket ízletesebbé tehetjük kedvencünk számára, ha testmeleg hőmérsékletűre előmelegítjük és vizet vagy ízesítő anyagot teszünk hozzá. Ízesítőnek megfelel a halolaj, sószegény tyúkleves, fokhagyma, élesztő vagy édesítőszer (csak kutya esetében) a méz vagy a szirup.