Miként érdemes eljárni a jelenlegi nehezebb időszakban?

Ami eddig volt

Az elmúlt jó néhány év biztonsága és virágzása ahhoz szoktatott mindenkit, hogy mivel dinamikus növekedés tapasztalható minden irányban, így az ezzel kapcsolatos fejlődésé a kulcsszerep. Ez természetesen új munkaerőt, nagyobb munkavállalói csoportot és nem mellesleg új infrastruktúrát jelentett, hiszen ha több embernek kell munka, akkor nekik több helyre is van szükségük.

Természetesen ehhez egy rendszer és egy külön menedzsment is dukál. Persze ez közel sem ment ennyire gördülékenyen, mivel a munkaerőpiac egyre jobban beszűkült, és nemtudta tartani a lépést a felmerülő igényekkel. Éppen ezért hiába dübörgött a gazdaság, középpontba került a HR, aminek új szakmai narratívákat kellett kijelölni a fenntartható fejlődés érdekében. Természetesen várható volt, hogy egyszer itt is beköszönt a csökkenés, így ki kell dolgozni, hogy ehhez hogyan lehet alkalmazkodni.

Ami eljött

Az autóipar például remek szemléltető eleme a jelenleg is zajló folyamatoknak. Erőteljes nyomás nehezedik rá, több irányból is, amik mind arra várnak, hogy megszülessen a döntés, hogy merre tovább. Vegyük például a következőket:

• nemzetközi kereskedelmi pozíciókkal kapcsolatban tapasztalható, egyre inkább meghatározó nagyhatalmi feszültségek,
• a károsanyag kibocsátási normákkal kapcsolatos feltételek, elvárások szigorúbbá válása,
• a meghajtással kapcsolatos gyökeres változás, valamint természetesen az ehhez kapcsolódó elvárások, amik nagyban a klímaváltozással kapcsolatos fogyasztói igényekből fakadnak.

Bár az első pillanatban azt hihetnénk, hogy jó kicsit kiszakadni a feszített elvárásokból, azért ez hosszútávon jelentős csökkenést jelent majd. Ez az esetek többségében átszervezéshez, leépítésekhez vezet majd.

Mit lehet tenni?

Első lépésként a belső tartalékokat kell felfedezni, majd elemezni, hogy mik is azok a költséges fejlesztések, eljárások, amik többlet tőkét emésztenek fel. Lehetőség szerint ezeket minimalizálni kell, vagy pedig kiváltani egy gazdaságosabb munkafolyamattal.

Természetesen a közösség, mint egység hangulata és érzései sem utolsó szempontok, hiszen ha meg lehet őrizni az értékteremtő légkört, akkor azzal egy csatát már megnyertünk. Ez azért is különösen fontos, mert azt már korán megtanulja az ember, hogy ami nem nő, annak hamarosan vége, és nem szabad, hogy ezt az üzenetet hordozza számukra a csökkenés.

Éppen ezért nagyon fontos a vállalati kommunikáció, hiszen ha megtudjuk, hogy ki mit és miért gondol, akkor könnyen elindulhatunk a közös munka útján.

Tehát kijelenthetjük, hogy a csökkenés menedzsmentnek is a fő fegyvere a kommunikáció, azon belül is a belső kommunikáció, amivel nagyon sokat kell foglalkozni, és mindenképp a megoldandó feladatok listájának élén kell, hogy helyet kapjon.