- -
A szivárványos guppik története
A szivárványos guppik felfedezőjükről kapták nevüket. A 19. század második felétől kezdve ismerjük őket, több elnevezésük is ismeretes, hivatalos nevük a Poecilia reticulate, de a legelterjedtebb mégiscsak a guppi.

Robert John Lechmere Guppy fedezte fel ezt az aprócska halat 1866-ban Trinidadban, és Albert C. L. G. Gunther még abban az évben Girardinus guppinak nevezte el felfedezője tiszteletére. Wilhelm Peters 1859-ben már leírta a halat, Dél-Amerikából gyűjtött tanulmányok alapján. Az idők folyamán a guppiknak több rendszertani nevet is adtak, de jelenleg a Poecilia reticulate elnevezés van érvényben.


A szivárványos guppi élőhelye


A guppik otthona Trinidad és Dél-Amerika egyes részei, mint Antigua és Barbuda, Barbados, Brazília, Guyana, Holland Antillák, Trinidad és Tobago, az Amerikai Virgin Szigetek és Venezuela. De több országba, minden kontinensre betelepítették őket, kivéve az Antarktiszt. Egyes esetekben a betelepítés véletlenszerű volt, de leggyakrabban a szúnyogok terjedésének megakadályozása miatt telepítették be, abban reménykedve, hogy a guppik megeszik a lárvákat, és ezáltal a malária terjedése lelassul. Nagyon sok esetben a guppik negatív hatással voltak egy ország őshonos vízi világára.

Ez a faj a legváltozatosabb színekben pompázik
Változatos színekben pompáznak


Környezet és viselkedés


A populációk nagyon változatosak, különböző színekben és mintázattal jelennek meg. Azok a populációk, melyek élőhelyein gyakran előfordulnak ragadozók, kevésbé élénk színűek. Ez is egy védekezési módszer ugyanis. A legújabb tanulmányok alapján az élénk színezetű hímek kedvező helyzetben vannak a szexuális kiválasztás során, míg a ragadozók előli rejtőzködés terén a halvány színűek vannak előnyben. Ennek következményeképpen egy elszigetelt populáció domináns fenotípusa a környezetükben jelenlévő tényezők hatására alakul ki. Időnként a hímek agresszíven viselkedhetnek egymással, ami uszonycsipkedésben és más domináns viselkedésben nyilvánul meg. A guppik összetett hierarchikus rendbe szerveződve élnek, és partnert választanak maguknak, melyre emlékeznek. A guppik jelentős fejlődést elindító fajok a biológusok szemében, mivel a zsákmányolási szokásaik változnak különböző földrajzi területeken.

Szivárványos guppi
Szivárványos guppi - Poecilia reticulate


A szivárványos guppi szaporodása


A guppik nagyon termékeny elevenszülők. A terhesség időszaka 22-30 nap, átlagosan 28 nap. Testükben elraktározzák a spermát, így később párzás nélkül is képesek szülni. Miután egy nőstény guppit megtermékenyítenek, az ivarnyílás mellett látható egy sötét rész, amit terhességi pontnak neveznek, ez elkezd nagyobbodni és sötétedni. A szaporodás időszakában a 28° C körüli vizet kedvelik. A nőstény 15-100 kishalat hoz a világra. A nőstény már néhány órával a szülés után újra megtermékenyíthető. A guppikra jellemző a szuperfötáció, kettős terhesség, ami azt jelenti, hogy visszatartják, megőrzik az embriókat egy bizonyos fejlettségi állapotban, így lehetséges az, hogy a nőstény akkor is szülhet, mikor a hím már nincs a közelében.

értékelés