Miért jobb a természetes fonal a műszálnál?

De már ismersz minket annyira, hogy mi nem elégszünk meg ennyivel. Szeretünk a dolgok mélyére ásni, ezért egyesével átbeszéljük, mi jellemzi a leggyakoribb természetes, illetve mesterséges fonalfajtákat.

Vágjunk is bele!

A természetes növényi eredetű fonalak közül kétségtelenül a pamut, illetve a len a legnépszerűbb, és nem véletlenül. A finomságuknak köszönhetően puha a tapintásuk, jó a nedvszívó képességük, légáteresztőek, strapabíróak, és ha ez még nem lenne elég, a pamut alapját adó gyapot biotermesztésben növényvédőszer-mentesen nő, így egyáltalán nem szennyezi a vizeket és a talajt.

Ha igazán minőségi pamut vagy len fonalat szeretnél vásárolni, keresd fel a Butika.hu Lana Gatto tavaszi, nyári fonalak kategóriáját! Hidd el, nem fogsz csalódni!

Ami az állati eredetű természetes fonalakat illeti

Az állati eredetű, természetes fonalak közül talán a merinói gyapjú a legkedveltebb, méghozzá azért, mert a puhasága miatt még a legérzékenyebb bőrű kisbabák vagy az ekcémában szenvedők számára is alkalmazható egy-egy felső vagy sapka megkötésére. Emellett az is mellette szól még, hogy kevés tisztítást igényel, és hideg vízben is mosható.

Megvan az a hátulütője viszont, hogy az üzleti célú juhtenyésztés környezeti hatásai olykor rosszabbak, mint számos szintetikus anyagé.

Szorosan követi a versenyben a hernyóselyem, ami amellett, hogy antiallergén és bőrbarát, igazán kellemes viseletnek számít. Egyes fajtái azonban kemikáliákkal és toxikus festékekkel készülnek.

Térjünk át a mesterséges fonalakra!

A mesterséges fonalak két csoportra oszthatók: vannak a természetes alapanyagú és aszintetikus szálak. Az előbbiek közül talán a viszkóz a legismertebb, ami ugyan jól vasalható, szép fényű, kopásálló, viszont nedves állapotban erősen megduzzad, és gyengül a szakítószilárdsága.

De a háromszoros erősséggel bíró speciális, környezetbarát műselyem, a lyocell is szót érdemel. A belőle készült ruha könnyed, szellős és bőrbarát viselet, ami egyáltalán nem nyúlik meg, és nem is gyűrődik.

A szintetikus szálak közül pedig az időtálló, nem gyűrődő, nehezen koszolódó poliészter, a gyapjút utánzó akril (bár rosszabbul szigetel és kevésbé rugalmas), illetve a selyem helyettesítésére kitalált nejlon emelhető ki, amelyet önmagában soha nem használnak, csak a szakítószilárdság növelésére keverik más alapanyagokhoz.

Végül ejtsünk pár szót a kevert szálas fonalakról is!

A fentebb említett dolgokból is látható, hogy mind a természetes, mind a mesterséges szálaknak megvannak a maga előnyei, amelyeket vétek lenne veszni hagyni, ezért sokszor előfordul, hogy a gyártók kevert fonalakat hoznak létre.

Így alakult ki például a pamut-akril keverék is, amellyel igazán könnyű dolgozni. A karakteres minták létrehozása gyerekjáték vele.