Hőkamerás drónokkal mentik az őzgidákat a Soproni Egyetem szakemberei

 Ezeket a veszteségeket a vadgazdálkodók csökkenteni szeretnék, amit hagyományosan kutyás kereséssel vagy vadriasztó láncokkal lehet megoldani. A Soproni Egyetem szakemberei azonban modern megoldásokat kínálnak a problémára. Az Erdőmérnöki Kar kutatói naprakészen követik a technológiai újdonságokat és azok vadgazdálkodási alkalmazását is vizsgálják. Így tudtak bekapcsolódni többek között a hőkamerával felszerelt drónok segítségével végzett őzgidamentésbe.

A drónos hőkamerák olyan területeket is át tudnak vizsgálni, amit a kutyák nem

A Soproni Egyetem 2018 óta használ hőkamerás drónokat a vadbiológiai kutatásokban. Ebben a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet és a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet dolgozik együtt. Az egyetemi oktatók elmondták: a drónos technológia nem csupán a vadmentésben bizonyult hatékonynak, hanem a vadállomány megfigyelésében, a vadszámlálásban, valamint a mezőgazdasági károk felmérésében is új lehetőségeket nyitott.

"A drónos hőkamerás megfigyelés egyik legnagyobb előnye, hogy a növényzettel borított területeken is képes észlelni az elrejtőzött gidákat, még mielőtt a kaszálógépek elindulnának, így lehetőség van az állatok biztonságos áthelyezésére."

– hangsúlyozta Dr. László Richárd, a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense.

A terepi munka azonban nem mentes a kihívásoktól: az időjárási viszonyok, a hőmérséklet-ingadozások és a gyorsan változó mezőgazdasági munkarend nehezítik a mentések pontos időzítését.

A szakemberek szerint a hajnali órák a legalkalmasabbak a bevetésekre, amikor a hőkülönbség a legnagyobb, mivel ilyenkor a kamerák észlelőképessége a leghatékonyabb.

"A hőkamerás technológia alkalmazása ugyan speciális ismereteket igényel, de a Soproni Egyetem oktatási programjaiban – az alapképzéstől a doktori iskolákig – egyre hangsúlyosabb szerepet kap a pilóta nélküli légi járművek kezelése, a távérzékelési módszerek oktatása, valamint a térképészet és képfeldolgozás gyakorlata" – ismertette Dr. Kalmár Sándor.

A Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet egyetemi docense hangsúlyozta: a hallgatók elméleti és gyakorlati képzéseken keresztül sajátíthatják el a technológia működését, így már tanulmányaik során aktív részeseivé válhatnak a természetvédelem és a precíziós vadgazdálkodás új korszakának.

Mesterséges Intelligencia is segítheti az őzgidák felismerését

Dr. Király Géza, a Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet vezetője szerint a jövő a még intelligensebb eszközöké: ma már olyan hőkamerák is rendelkezésre állnak, amelyek mesterséges intelligencia segítségével képesek automatikusan felismerni az élőlényeket a képeken. Ez nemcsak gyorsítja, hanem pontosítja is a mentési folyamatokat.

A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának szakemberei elkötelezettek a technológiai újítások természetközeli alkalmazása mellett: céljuk, hogy a modern megfigyelőrendszerek – különösen a drónalapú megoldások – még szélesebb körű bevezetésével hosszú távon biztosítsák a vadállomány védelmét, valamint előmozdítsák a mezőgazdasággal való harmonikus együttélést. A kar nagy területeket lefedő, most zajló vadlétszámbecslő projektjei is hozzájárulnak ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk az élőhelyek és élőlények állapotáról és a vadgazdálkodás fenntartható irányairól. A drónok ebben a szemléletben eszközök, de mondható, hogy a természet iránt felelősség új szimbólumai is egyben.