-
Tejelő szarvasmarha telep- telepi munkás
-
Bolti Eladó
-
takarító
-
Állásajánlat
-
Kőműves
-
Óvodapedagógus
-
Hentes! segédmunkás! betanított munkás!
-
Targoncavezető (CE) targoncával
2024. 10. 08
-
Laboráns | Tiszafüred
2024. 10. 07
-
Junior vagy Senior műszaki értékesítő - Építő / Építészmérnök végzettség - Versenyképes juttatási csomag!
2024. 10. 08
-
Csomagoló - Iharosberény
2024. 10. 08
-
Külföldi munkalehetőség
2024. 10. 08
-
Kereskedelmi Koordinátor
2024. 10. 08
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Egyre több társadalmi és civil szervezet foglalkozik a sérült állatok mentésével, gondozásával, a budapesti állatkertben pedig már évtizedes hagyománya van ennek: 2017-ben több mint 1500 mentett kisemlőst, madarat és kétéltűt gyógyítottak itt - mondta el a Sünispotály megnyitóján a környezetügyért felelős államtitkár.
Rácz András hozzátette, hogy ma már 32 állami, önkormányzati és egyéb fenntartású mentőközpont gondoskodik a vadon élő fajok sérült egyedeiről. Két esztendeje elkészült a hatóságok, természetvédő szervezetek munkáját segítő útmutató is, míg az állampolgárok a www.termeszetvedelem.hu honlapon tájékozódhatnak arról, mit tegyenek a sérült állatokkal - beszélt a részletekről az államtitkár.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes emlékeztetett arra, hogy az állatkert az elmúlt években komoly fejlődésen ment keresztül: megújult például a Varázshegy, májusban pedig átadták az intézmény új játszóparkját, a Holnemvolt Várat, ahol most a Sünispotály is megnyílhatott.
Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója közölte: a Sünispotály a budapesti és a kassai állatkertek ZOO4NAT című közös projektje keretében valósult meg, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával.
A bemutató mentőközpontot a Holnemvolt Vár területén alakították ki 75 millió forintból, abban az eredetileg kocsiszínnek készült épületben, ahol az utóbbi évtizedben a nemrég új helyre költözött állatkerti klinika működött. Persányi Miklós kiemelte, hogy a Sünispotályban az érdeklődők immár nyomon követhetik a sérült állatok gyógyulását, az emeleti oktatóteremben pedig a felelős állattartás szabályait sajátíthatják el.
Sós Endre, az állatkert főállatorvosa felidézte, hogy az intézmény 1986-ban még csak hét mentett állatot látott el, majd az egyedszám 1996-ban 115-re, a eddigi csúcsévben, 2016-ban pedig már 2000 fölé nőtt. Az intézmény a gyakori fajok - mint a feketerigó, a mókus vagy a sün - példányairól éppúgy gondoskodik, mint ritka, védett fajokról, például mérgezett sasokról.
Sérült sündisznót vizsgálnak a mentett állatok újonnan átadott bemutatóközpontjában, a Sünispotályban a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2018. augusztus 16-án. MTI Fotó: Kovács Attila
A Sünispotályban rajtuk kívül jelenleg több fecskét és denevért, fürjeket, egyéb rigófajok képviselőit, hollót, lappantyút, szalakótát, baglyot és számos más állatot gyógyítanak.