Yorki kutyám retteg minden nőtől, így tőlem is. Mit tegyek?

Három hete kaptam a férjemtől egy 4 éves tüneményes yorki kiskutyát. A hölgy akitől hozta azt mondta, hogy azért válik meg tőle, mert csak az unokáját fogadta el, azonkívül senkit. Őt sem. Nálunk hatalmas szeretettel fogadtuk, a férjemet, fiamat és a férfi tagokat elfogadta, sőt a fiamért, férjemért odavan, de minden középkorú nőtől retteg, így tőlem is. Csak én adok neki enni, hogy magamhoz szoktassam, de csak akkor fogadja el az ételt, ha a férjem munkából hazaérkezik. Akkor ha a férjem mellettünk van, akár a kezemből is eszik. Van egy pekingi palota kutyám, mellette egy kicsit bátrabb, (nagyon jól kijönnek egymással) de annyira nem, hogy felvehessem, dédelgethessem, ha nincs itthon a férjem, vagy a fiam. Mit tudok tenni, hogy ez a helyzet megváltozzon. Kitartó vagyok, és nagyon szeretem a kutyusokat, bízom benne, hogy ez e helyzet is megváltozik.

A kiskutya csupán kiskutya - és nem egy plüssmackó. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak a kis testű kutyákra, mint nagy testű kedvenceinkre. Kis testben ugyanolyan kutyalélek lakozik. Vagyis: falkatörvények. A babusgatás a kutya szemében nem más, mint alárendeltség elismerése. Ezért Ön a viselkedésével pont az ellenkezőjét sugallja a yorkinak, mint amit szeretne. Az eb olvasatában ez ugyanis a következőképpen hangzik: "Hmmm, folyamatosan azt jelzi felém a gazdi, hogy én vagyok a falkavezér - gyorsan kell tennem valamit, hogy megmutassam, én vagyok itt a király!" És mi a következő lépés? Az eb gyorsan morog egyet. Kedves asszonyom! Ameddig babusgatni akarja a kutyát, ez a helyzet nem fog megváltozni. Egy kutyának (bármekkora is a mérete) falkára van szüksége. Ezért Önnek, hogy elfogadja Ön a kutya, hogy szót fogadjon, hogy ne kapja meg az Ön kezét esetleg Önnek a Hogyan legyek falkavezér? című cikkben leírtakat tanácsos követnie és következetesen betartania.