A kutya képes emlékezni valakire 1 év után is?

Kedves Doktor Úr/Doktornő!

Most egy kutyusokkal kapcsolatos kérdésem lenne Ön felé, amely már régóta foglalkoztat. Remélem nem gond, hogy nem betegségekkel kapcsolatos. Az egyik kedves ismerősömnek van egy nagyon aranyos spániel kutyusa. De mivel az illető család elég messze lakik tőlünk, így többnyire csak évente egy alkalommal megyünk el hozzájuk látogatóba. Ilyenkor mindig nagyon sokat játszom a kis kedvenccel, mert nagyon kedvelem. S persze már mindig nagy izgalommal várom a következő találkozást, még ha sokat is kell rá várnom. (Persze az ismerőseim iránt is hasonlóképpen érzek, de a egy állathoz kötődő barátság szerintem teljesen más.) Vajon elképzelhető-e, hogy a kutyus megismer engem, még akkor is, hogyha már egy éve nem látott és valószínűleg a következő találkozásig újabb hónapok telnek majd el? Lehet ennyire kifejlett a kutyák emlékező képessége?

Válaszát előre is köszönöm:

Üdvözlettel: Oláh Tibor

Elképzelhető, hogy emlékszik, ha a fajtársát képes felismerni fotó alapján :)

A kutyák egy kis késleltetéssel is meg tudnak tanulni, ismételni és jegyezni olyan cselekvéseket, amelyeket emberek tanítanak nekik. Claudia Fugazza és Miklósi Ádám (ELTE) új tanulmánya szerint ez a késleltetett utánzás lehet az első bizonyítéka annak, hogy a kutyák kognitív képességgel rendelkeznek mind a cselekvések kódolását, mind a visszaidézését illetően. A kutatási eredményeket a Springer’s Animal Cognition folyóiratban közölték.

A háziasított kutyák különösen fogékonyak arra, hogy az ember kommunikációs jelzéseire hagyatkozzanak. Pusztán az ember megfigyelésével is tanulnak, és tanításos helyzetekben könnyen befolyásolja őket az ember. A humán szociális csoportokban való élet valószínűleg előnyben részesítette képességüket az embertől való tanulásra.

Fugazza és Miklósi azt vizsgálták, hogy a kutya rendelkezik-e a késleltetett utánzás kognitív képességével.

8 felnőtt, családi kedvencként tartott kutyát a gazdájuk kiképezett a „csináld utánam” módszerre, majd arra is, hogy várjanak egy kis időt (5-30 másodpercet), mielőtt a kutyának utánoznia szabadott a megfigyelt cselekvést, például körülsétálni egy vödröt, vagy csilingelni egy csengővel. A kutatót azt figyelték meg, hogy vajon a kutyák képesek voltak-e utánozni az emberi cselekvéseket különböző időtartamú, 40 másodperctől 10 percig való késleltetések során. A várakozás ideje alatt más tevékenységekkel foglalták el az ebeket.

Fugazza leírja, hogyan kiviteleztek egy adott tesztet: először a tulajdonos, Valentina, leültette a kutyáját, Adilát, és rávette hogy rá figyelve maradjon ott, mindig ugyanabban a kezdő testhelyzetben. Három darab, véletlenszerűen kiválasztott tárgyat helyeztek le, mindegyiket ugyanakkora távolságra Adilától. Amikor Adila a kezdő pozícióban volt, Valentina bemutatott egy tárggyal kapcsolatos cselekvést, például a kezével megszólaltatott egy csengőt.

Ezután a páros egy szünetet tartott, s addig egy paraván mögé ment, amit azért használtak hogy a kutya ne lássa a tárgyakat, így „ne tartsa észben” a cselekvést. Valamint, a szünet alatt Valentina és Adila egy labdával játszottak, vagy más feladatokat gyakoroltak, például Valentina megkérte Adilát, hogy feküdjön le. Avagy, mindketten pihentek a pázsiton, és a kutya szabadon tehette amit akart – körülszaglászhatott, megugathatott arra járó más embereket stb.  

Mikor a szünetnek vége volt, Valentina visszasétált kutyájával az eredeti kezdőpozícióba, és kiadta a parancsot: „Csináld!”. Kontroll körülmények között a parancsot valaki más adta, aki nem tudta, milyen cselekvést mutatott be előzőleg a gazda. A „Csináld!” parancs után, Adila jellemzően azt tette, amit gazdája a teszt első részében mutatott.

A kísérletek megmutatták tehát, hogy a kutyák képesek ismert cselekvéseket és újakat is különböző mértékű késleltetés után is reprodukálni – az ismerteket akár 10 perc után is, az újakat maximum egy perc után. Ez a képesség többféle körülmény közt megfigyelhető volt – még akkor is, ha a szünet alatt a kutya figyelmét elterelték a látott cselekvésről valamely más elfoglaltsággal.

A szerzők következtetése: A késleltetés után is helyesen felidézett cselekvések arra utalnak, hogy a kutyáknak van bizonyos mentális reprezentációjuk az emberi szemléltetésről. Az újonnan látott mozgássorozatok késleltetett imitációjának képessége pedig azt sugallja, hogy a kutyáknál is jelen van egyfajta speciális hosszú távú emlékezet. Ez lenne az úgynevezett „deklaratív memória”, amely tudatosan előhívható, mint például adott tények vagy tudás.

A kutyák képesek felismerni fajtársaikat fotók alapján
http://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/kutyak-felismerik-fajtarsaikat-fotok-alapjan/5435/

A kutyák szociális viselkedésének genetikai háttere
http://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/kutya-szocialis-viselkedes/5605/

Boldog vagy szomorú? – az emberek értik a kutyákat
http://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/kutya-boldog-szomoru-erzesek/5597/