Mivel etessem vesebeteg kutyámat?

Van egy 9 éves beagle kutyám és veseelégtelensége van infuzioval kezelik és valamilyen értéke 500, mennyi esélye van hogy tul éli ? ilyenkor milyen ételekeket adhatok neki ?

Kedves gazdi!

Idült veseelégtelenség esetén mindig szükség van/lesz állatorvosi ellátásra. Sajnos nincsenek túl jó értékei a kutyának. Ezt egészíti ki a kímélő életmód, a korlátlan ivóvízfelvétel biztosítása (még akkor is, ha többet pisil az állat), a bőséges vitaminellátás (elsősorban B-vitaminok és C-vitamin) és a megfelelő diéta (amit legegyszerűbben az erre a célra kialakított diétás tápok etetésével lehet megvalósítani).
Mivel idős állatokban nagyon gyakori, hogy az egyes szervek (pl. vese) korlátozottan működnek, így célszerű őket már a betegségre utaló tünetek megjelenése előtt az ő számukra kialakított "senior" tápokkal etetni.

A krónikus veseelégtelenség súlyos, folyamatosan rosszabbodó betegség, melynek kezelésében a megfelelő diétának fontos szerepe van, ugyanis a vesén keresztül választódnak ki, többek között a fehérje-anyagcsere végtermékei karbamid formájában, továbbá zavar keletkezik a víz, elektrolit és sav-bázis háztartásban is.

Az idült veseelégtelenség terápiájának elsődleges célja a folyamat lassítása és a tünetek csökkentése. Ebben a diétának fontos szerepe van, ugyanis a klinikai tünetekért – más mellett - a fehérjéből származó nitrogén anyagok (karbamid) vérben történő feldúsúlása a felelős. A fehérje bomlástermékek csökkentésére  az etetett fehérje mennyiségének korlátozása tűnik a legkézenfekvőbb  megoldásnak, több vesediéta is alapul ezen az elven. Tudni kell azonban, hogy  a fehérjemegvonás is negatívan befolyásolja a szervezet egészét, hiszen az egyik legfontosabb tápanyagról van szó. Hiányában zavart szenved a szervezet működése, az anyagcserefolyamatok, csökken az izomtömeg, romlik a védekezőrendszer hatékonysága, hiszen az immunanyagok előállításához is fehérjére van szükség. A fehérjehiányos diéta gyorsan súlyos, fehérjehiányos állapothoz vezet, mely végül az állat életét veszélyezteti.

A cél tehát az, hogy a megfelelő fehérje mennyiségének etetése mellett csökkentsük a fehérje végtermékek szintjét a vérben, és ne terheljük tovább a már amúgy is károsodott működésű veséket. Erre oly módon van lehetőség, hogy a vérből történő karbamid kiválasztása - a vesék helyet - részben a bélen keresztül történik meg. Az jól ismert, hogy a bélcsatornában élő bélbaktériumok végzik az emésztési folyamatok egy részét. Ezek a baktériumok bontják a rostokat, melyekből zsírsavak keletkeznek. Ezek a zsírsavak a bélhámsejtek elsődleges energiaforrásai. Prebiotikus rostok etetésével tehát egyrészt tápláljuk a bélbaktériumokat, így megnöveljük a számukat, ami javítja a baktériumos emésztés hatékonyságát, másrészt pedig a képződő zsírsavak táplálják a bélhámsejteket, fokozzák azok működését, ezáltal a felszívódást is.  A prebiotikus rostok etetésének azonban van még egy másik, kedvező hatása is. Abban az esetben ha speciális prebiotikus rostokat etetünk,  az abból keletkező zsírsavak fokozzák a bélfal vérellátását, vérbőséget okoznak. A bélfalba  a fokozott véráramlással több karbamid érkezik, amit a bélbaktériumok nagy mennyiségben képesek felvenni. Igy a vérből a bél üregébe áramlik a karbamid,  ahol a bélbaktériumok felveszik, és saját szervezetük felépítésére használják fel, végül a baktériumok, karbamidostól, bélsárral távoznak. Ily módon a szervezet a vesék helyett a bélen keresztül szabadul meg a karbamidtól.   A speciális rostkeverék etetésével  akár 33 % -kal csökkenthető a vesék terhelése, a klinikai tünetek,  a fehérjeszint megőrzése mellett.