Kedves Trik! A tünetek hátterében lehet mozgásszervi, neurológia, szív-érrendszeri elváltozás, de akár anyagcserezavar is. Amennyiben nyugalomban tünetmentes, vagy a tünetek gyengék, de mozgatásra erősödnek, akkor lehet keringési, vagy mozgásszervi betegség, és kevésbé valószínű, hogy anyagcserezavar lenne a háttérben. Ha a tünetek már az első mozdulatoknál is erősen jelentkeznek, akkor – elsősorban a kora miatt – feltehetően valamilyen anyagcserezavar, vagy súlyosabb szív-érrendszeri betegség lehet a háttérben.
A labilis mozgás oka lehet hátulsó testfél gyengesége, amikor a hátulsó lábak gyengék, és alig tartják meg a cicát. Lehet a csípőizület kopása (ritkán), vagy a gerinccsatorna szűkülete miatt (ütés, bevérzés, daganat) is. Labilis mozgást okoz az egyensúlyzavar is, aminek a hátterében lehet agyvérzés, agyi ödéma (például „napszúrás” miatt), okozhatja toxikus állapot (alkohol – erjedő gyümölcsök), etilén-glikol (fagyálló – most nem időszerű), metaldehid (egyes csigairtók, gyepkezelők). Agyhártya- vagy agyvelőgyulladás létrejöhet fertőzés miatt is, például fülrühösség okozta idült külső, majd belső hallójárat-gyulladás következményeként. Labilis mozgást eredményezhet látászavar (szaruhártya vagy a szemlencse elváltozásai, cukorbetegség), és vérszegénység (anaemia) is. Az utóbbi háttere lehet toxikózis (például patkányméreg - kumarin, warfarin), trauma (ebben az esetben nem lenne jó étvágy), vagy anyagcserezavar (idült veseelégtelenség).
A teljesség igénye nélkül összeállított felsorolásból azért látszik, mi-mindent kell még megkérdezni, megvizsgálni ahhoz, hogy a feltett kérdésre biztos választ adjak. Mindemellett, ha az Ön által leírt tünetekből (labilis mozgás, megtartott étvágy, 14 éves kor), valamint a szóba jövő betegségekből TippMixet készítünk, az X-et az idült veselégtelenség mellé tenném. Miért? A vese kapacitása kb. ötszöröse a szükségesnek. Ennek előnye, hogy nagy szükség esetén az egyik vesénket bátran felajánlhatjuk hasznosításra, és a másikkal pedig teljes életet élhetünk. A diagnosztikai hátránya viszont, hogy a veseműködés 60-80%-át elveszíthetjük anélkül, hogy észrevehető tünetek jelentkeznének. Ha a funkciókiesés lassan alakul ki, akkor a klinikai tünetek jelentkezése nélkül különböző anyagcserezavarok alakulnak ki, amelyeket csak rendszeres műszeres vizsgálattal lehet kimutatni. Az elégtelen működés egyik jele, hogy csökken a vese hormontermelése, ezért lassul a vörösvértestek képzése, ami lassan kialakuló vérszegénységhez vezet. Ennek következtében gyengül a szervezet oxigén-ellátottsága, ami másodlagosan az agy, máj, szív- és vázizmok, valamint a vese további funkciócsökkenését eredményezi. A folyamat ezért önmagát is erősítő „ördögi kör”, aminek egyik klinikailag már megfogható tünete a terhelésre jelentkező, majd később a terhelésre súlyosbodó egyensúlyzavar. Az elégtelen működés másik jele, a vér foszforszintjének emelkedése. A kalcium-foszfor arány fenntartása érdekében a csontokból kiáramlik a kalcium, gyengítve a csontot, és emelve a vér kalcium szintjét. Ennek a folyamatnak egyik következménye a csontritkulás, ezen keresztül mozgásszervi instabilitás lesz. A másik következmény az érelmeszesedés miatt romló keringés, szédülés, egyensúlyzavar. Ismételten felhívom figyelmét, hogy ez egy tipp és nem diagnózis, amelyet az állat klinikai vizsgálata során tapasztaltalt tünetek, valamint a szükséges labor- és műszeres vizsgálatok során mért paraméterek vagy megerősítenek, vagy kizárnak. Tisztelettel: dr, Keleti Zoltán – Állategészségház, Vértesszőlős