Őztartás

Üdvözlet! Két napja egy ismerősünk hozott nekünk egy kis, max. 2-3 hetes őzsutát. Azt mondta, az ő egy ismerőse megtalálta és hazavitte, de aztán elunták az etetgetését. Én tisztában vagyok vele, hogy részükről hatalmas felelőtlenség volt az egész, kezdve ott, hogy egyáltalán hozzányúltak szegény picihez, de ez a kialakult helyzet. Nagyon remélem, tudnak nekem tanácsot adni... Először is azt kérdeném, hogy vajon legális-e egyáltalán őzet tartani? Mi egyebet lehet tenni az ily módon hozzánk került állattal, mint felnevelni, ha a közeli vadasparkok és állatkerteknek nincs szabad kapacitásuk, és szabadon ereszteni pedig nem lehet? Érdekelne, az őzeket vajon kell, érdemes-e valamilyen betegség ellen oltani? Féreghajtás egyértelműen szükséges, de ezen kívül kell-e más is? Hogyan takarmányozzuk? Kicsi korában naponta hányszor és kb. mennyit adjunk neki enni? (Most úgy vettük észre, néhány óránként, tehát elég gyakran kér enni, de kisebb adagokat.) Mivel kecskéket tartunk, kecsketejet tudunk neki adni, az erdőből pedig akácot hozunk neki rágcsálni. A colostrum időszakon szerintem már túllett az édesanyjával. A rókák miatt egyelőre bent lakik a házban, és két nap alatt egészen hozzánk szokott, anyámat - mivel ő szokta etetni - már követi is. Tőlem sajnos tart, mert a szállítás után engem látott meg először, de remélem, még hozzám szokik. Eszméletlenül aranyos, és mindenképp a lehető legjobbat szeretnénk neki. A telet hogyan bírja, mit kell neki biztosítani? Azt olvastam, hogy a legtöbb őz maximum pár hét fogság után elpusztul a stressz és az anyatej hiánya miatt. A friss kecsketej vajon mennyire táplálja? Van még valami, amire szeretnék rákérdezni. Az normális, hogy a pici mindig fekve vizel, a fekvőhelyére? Gondolom, a szabadban ez nem okoz akkora problémát, de itt bent a lakásban jobban örülnék neki, ha előbb fölállna. :D Később változni fog ez? Bár idővel úgyis kimegy a gazdasági udvarra. Bocsánatot kérek a sok kérdés miatt, de nem szeretnék tájékozatlan maradni, ha egy kis ártatlan állatka jóléte a tét. :) A választ hát előre is köszönöm: Ódor Richárd