A lopás jogi megítélése

Amennyiben ezek közül a feltételek közül egy is hiányzik, akkor már nem beszélhetünk lopásról. A kis értékű lopás büntetése természetesen enyhébb, mint nagyobb érték eltulajdonítása esetén. A büntetési tételek az elkövetési érték és a minősítő körülmények függvényében alakulnak, ahogy az is, hogy bűntettnek vagy vétségnek minősül-e a lopás.

A lopás esetén alkalmazott értékhatárok

Szabálysértésről beszélünk 50 000 Ft-os értékhatárig, ez felett pedig már vétségről – 500 000 Ft-ig bezárólag. Ha pedig az ellopott dolog értéke meghaladja az 500 000 Ft-ot is, abban az esetben már bűncselekmény ténye áll fenn.

A tárgy értékének meghatározásakor a pénzben kifejezett kiskereskedelmi árát veszik alapul, ami a bűncselekmény elkövetésének időpontjában irányadó. Ha pénzben nem kifejezhető, jelentéktelen értékről van szó, akkor szabálysértésnek minősül a cselekmény. Használt dolog esetén figyelembe kell venni a használat mértékét is, és ennek megfelelően kell megállapítani az értékét.

A tárgy pontos értékének meghatározásához sok esetben igazságügyi szakértőt is bevonnak. Minősített eseteknél egyéb körülményeket is vizsgálnak. Mindenképpen elengedhetetlen a szakszerű jogi védelem annak, akit lopással vádolnak. Dr. Janklovics Ádám ügyvéd személyre szabott védekezési stratégiát alakít ki ügyfelei számára, a minél pozitívabb végkifejlet érdekében.

A lopás tárgya

A lopás tárgya tehát értékkel bíró, ingó vagyontárgy, ami lehet pénz, ékszer, ruha, óra, elektronikai cikk vagy akár értékpapír is többek között. De idetartozik például az illegális fakitermelés is, amikor valaki az erdőben engedély nélkül vág ki fákat, ami ráadásul a környezetre is káros hatást gyakorol.

Az elkövető

Lopást az adott dolog tulajdonosán vagy birtokosán kívül bárki elkövethet. Házastársak vagyonközösséget képeznek, tehát akkor sem áll fenn a lopás ténye, ha csak résztulajdonosok. Aki kölcsönkérte a dolgot, szintén nem követ el lopást. Annak függvényében, hogy már a kölcsönkérés pillanatában eldöntötte valaki, hogy nem adja vissza a dolgot, vagy csak később merült fel benne, beszélhetünk csalásról vagy sikkasztásról.

Mi a helyzet a talált tárgyakkal?

Főszabály szerint nem valósít meg lopást az, aki elhagyott, gazdátlan dolgot eltulajdonít. Ám ha feltételezhető a dolog jellegéből, az értékéből vagy a helyszín alapján, hogy véletlenül vagy tévedésből hagyták el, abban az esetben a cselekmény jogellenes.

A lopás tehát erkölcsi és jogi szempontból is komoly következményekkel járhat. Minősítése számos tényezőtől függ, a jogi eljárás során számít minden részlet, ezért a megfelelő védelem és szakértői támogatás kulcsfontosságú lehet az ügy végeredménye szempontjából minden érintett számára.