Csányi Vilmos: a kutya agya egy 2-3 éves gyerekéhez hasonló

Csányi Vilmos neve minden állatbarát számára ismerősen cseng. Tudása és foglalkozása nagyon szerteágazó, nemcsak etológus, hanem biológus, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány Fõszerkeszõje. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Erről kérdezzük a tudóst.

Háziállat.hu: Több mint 30 éve foglalkozik az etológiával, nagyon átfogó képet kaphatott ezalatt az emberekről, állatokról, kutyákról. Merre haladunk manapság? Pozitív vagy negatív irányba fejlődünk?
Csányi Vilmos: Az ember legnagyobb problémája szaporodásának korlátlansága. A föld kisméretű bolygó, sokak szerint egy milliárd körüli embernek tudna optimális életet biztosítani. Vannak persze a nagy szaporaságnak előnyös oldalai is, soha ennyi találmány, új megoldás, új építmény nem született mint éppen most. Viharos évek ezek, de én azt hiszem és remélem, hogy néhány évtized alatt az emberiség képes lesz egy élhető békés, fenntartható rendszert kialakítani a bolygón.

Háziállat.hu: Megdőlt az az állítás, hogy kutyák és a farkasok szétválása párezer évvel ezelőtt történt. A legfrissebb kutatások szerint a két faj szétválása kb. 135.000 évvel ezelőtt kezdődött. Ami azért is nagyon érdekes, mert saját fajunk a Homo sapiens is ekkor jelent meg. Tehát együtt fejlődtünk, alakultunk kutyatársainkkal. Ez idő alatt mi lettünk kutyábbak, "elkutyultak" vagy inkább a kutyák lettek kicsik emberek? Csányi Vilmos: A kutyákat körülbelül 24 mutáció különbözteti meg a farkasoktól, teljesen új fajt alkotnak, amelyet az ember mesterségesen hozott létre. Nem feltétlenül tudatosan, de azzal, hogy az első farkasokat megtűrte a saját szociális környezetében, védelmet nyújtott minden olyan genetikai változatnak, amely egy kicsivel is közeledett az emberi viselkedési formák felé. A kutyák figyelmének központjában az ember áll, a családon belül a kutyák nem törnek vezérségre, kifejlett szociális intelligenciájukkal képesek követni a családi eseményeket, és ha lehet részt vesznek azokban, könnyen gyorsan tanulnak szabályokat és képesek az emberre jellemző kiegészítő együttműködésre.

Néhány könyvemben részletesen írtam erről a folyamatról. Még anatómiai változások is jelzik ezt az evolúciót. A farkasok tekintetét nem lehet követni, a csimpánzokét sem, mert saját csoportjaikban hátrányos lenne, ha a többiek észrevennék, hogy mit néznek éppen. A farkas és a csimpánz szem nagyjából egyenletesen színezett. Az ember közösségi lény és tekintetével jelzéseket adhat társainak. Ezt szolgálja a szemfehérje. Ez teszi lehetővé a tekintet egyértelmű követését. Ennek a tulajdonságnak a jelentőségét mutatja, hogy a kutya szemének színezete is megváltozott, megjelent a fehér szembogár (kisebb mértékű a fehér rész, mint az embernél, de jól észrevehető), amelynek segítségével követhető a tekintet. Az én kutyáim nemcsak megértették, ha a tekintetemmel adtam nekik jelzéseket, hanem gyakran ők is tekintettel mutattak meg valamit.

Háziállat.hu: Olyan a kutya, mint a gazdája - mondják. Bizton állíthatom, hogy ez rám és a kutyámra igaz. Jeromos hasonlít Önre?
Csányi Vilmos: Ennek a közkeletű népi hiedelemnek szilárd tudományos alapja van. Nem olyan régen jelent meg tudományos publikációnk arról, hogy a kutyák képesek, és szívesen utánozzák az embert. Átveszik a ritmusát, mozgásának stílusát, és esetenként konkrét cselekvéseit is képesek utánozni. Ez az utánzó képesség, amely sokkal magasabbrendű mint a majmolás, hangolja össze a kutyát és gazdáját.

Háziállat.hu: Sokszor úgy érzem négylábú barátom kitalálja a gondolataimat, mintha a fejembe látna. Különösön akkor igaz ez, ha sétálni támad kedvem. Elképzelhető, hogy így van?
Csányi Vilmos:   A szakmában "elme olvasásnak" hívják a kutyák ezen képességét. Ez is szociális intelligenciájuk következménye. Egészen apró jelekből képesek kispekulálni, hogy a gazda mire készül. Mi emberek is képesek vagyunk erre. Régóta együtt élő embereknek gyakran még a gondolataik is összehangolódnak. Nincsen ebben semmi csodálatos. Nekünk is, a kutyáknak is az embertárs van a figyelme központjában, és ezért képes megjegyezni azokat az apró jeleket, amelyekből a történésekre következtetni lehet.

Háziállat.hu: Nem tudom, mások hogy vannak vele, de nekem olyan a kutyám, mintha a gyerekem lenne. És azt hiszem, ezzel Ő is így van. Baj, hogy nem gondolkodik kutyaként? Befolyásolhatja ez a viselkedését kutyatársaival?
Csányi Vilmos:   A kutyák számára, ha jól nevelték őket, a szexet kivéve mindenben az ember a legfontosabb. Mivel  a kutya agy a maga 30-40 grammjával nem éri el az ember 1300 gr tömegét a kutya bármennyire intelligens is, szociálisan sokkal szerényebb képességű, mint egy felnőtt ember. Nagyjából egy 2-3 éves gyermek képességeit éri el, leszámítva a nyelvet. Ebből adódik, hogy úgy kezeljük, mintha gyerek lenne, és neki is az a legcélravezetőbb, ha ezt elfogadja. Mint mondtam a szaporodásban ez ritkán okoz problémát, tehát a kutyák egymással is jól elvannak.

Háziállat.hu: Egyre többet hallani manapság halálos kimenetelű - főleg időseket és gyerekeket ért – kutyatámadásokról. Ez eddig is volt, vagy csak mostanában lett ilyen sok támadás? Mit rontottunk el?
Csányi Vilmos: Összetett probléma. Régen is haraptak a kutyák, de nem volt ennyi újságíró és tv-s, továbbá jól elkülönültek a kutyafajták. A vadászok tartottak vadászkutyákat, a marhahajcsárok rotikat és kaukázusi juhászokat. Nem sétáltak a városi parkokban komondorok és kuvaszok, hogy a harci kutyákat ne is említsem. Remélem múló divat ez, és hamarosan visszatérünk a városokban a valódi családi kutyákhoz, amelyek kisebb méretűk, kevésbé agresszívek.

Háziállat.hu: Bukfenc és Jeromos című könyve sok kiadást megélt, igazi sikerkönyv. Most már hangoskönyvként is kapható. Nem esti mese, de igazán szerethető könyv. Kiknek ajánlja a könyvet?
Csányi Vilmos: Mindenkinek, aki azért tart kutyát, mert egy társra van szüksége.

Háziállat.hu: Ha jól tudom, Jeromos most 11 éves, még mos is aktív, sétára vágyó, pokrócot esti alváshoz lelkesen szállító kutyus?
Csányi Vilmos: Kicsit sajnos már lelassult, és ha nagyobb kirándulást teszünk, másnap egész nap alszik, de ha kipihente magát éppen olyan mint régen.

Háziállat.hu: Ha a háziállat.hu magazin állat lenne, milyen állat lenne Ön szerint?
Csányi Vilmos: Egy cserfes kacsa!

Háziállat.hu: Van olyan sosemvolt állat, amivel etológusként szívesen foglalkozna?
Csányi Vilmos: Hogyne, sőt volt is! Könyvet írtam a kentaurokról. Ajánlom mindenkinek, akiket az ideális társadalom érdekel.