546. Tanácstalan levelek az odúcska mellől
A frászt hozza rám megint az én drága kis Sárga Boszorkányom: úgy tűnik, mintha sztrájkba lépett volna az etetés terén.
A frászt hozza rám megint az én drága kis Sárga Boszorkányom: úgy tűnik, mintha sztrájkba lépett volna az etetés terén.
762. nap Egész nap aludtam, hogy éjszaka legyen majd elég erőm órákon át hangos nyávogással kaját követelni.
A legtöbb állatfajjal szemben a beteg teknős sokszor kifejezetten semmitmondó és általános tüneteket mutat. Néha még a normális viselkedéstől is nehéz elkülöníteni ezeket. De mikor vigyük mindenképp állatorvoshoz?
A ló ugyanannyira szereti a halk, megnyugtató beszédet, mint a simogatást és a paskolást.
Ha akvaristák vagyunk, törekedjünk mindig az optimális környezeti tényezőket biztosítani halainknak, különben tömeges megbetegedésekre és elhullásokra számíthatunk...
Az előző tüzeléstől kell számolni!
Ennek ezer oka lehet. Érdemes lenne megmutani őket madárszakorvosnak.
Én tennék rá újat néhány nap után!
Én biztosan csak annyi görit vállalnék be, amennyivel eleget tudnék foglalkozni, játszani, sétálni úgy, hogy ne legyen lelkiismeretfurdalásom. Nem is annyira a ketrecméret számít, hanem hogy minél többet együtt lehessenek a gazdijukkal, szaladgáljanak, játsszanak. Viszont ezt számszerűsíteni (mekkora?, mennyit?, hányszor?) nem tudom.
Sosem próbáltam. Meg lehet próbálni és majd kíváncsi lennék az eredményekre! :)