5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
Ennek több oka is lehet, látatlanban csak találgatni tudok. Fájdalommal járó betegségek esetén is előfordul ilyen viselkedés (végtagfájdalmak, belső szervi betegségek, stb.), amikor bizonyos mozdulatokat tesz, akkor az fájdalommal járhat. Ennek eldöntéséhez alaposan meg kellene a kutyát vizsgálni. A másik lehetőség, hogy valaki megijesztette, bántotta, megütötte, megdobta valamivel és emiatt riad meg sokszor. Sajnos gyakran spay-vel lefújt állatoknál tapasztalható ilyen viselkedés.
A műtétet követő néhány napban általában lelki okokból nem esznek a cicák. Természetesen ki kell zárni a műtéti szövődmény lehetőségét (láz, septikémia, stb). Ha a helyzet 3-4 nap után sem javul, keresse fel állatorvosát.
A "fejből történő magkirázás" nem más, mint a begyben már előemésztett, pépesített eleség visszaöklendezése. Ez az amúgy ösztönös viselkedés (ezzel etetik fiókáikat a papagájok) lehet "rossz szokás is", sokszor felnőtt madarak is kedveskednek így egymásnak, de ha túl gyakran csinálja (esetleg fogyáshoz is vezet), akkor begyhurutról lehet szó. Ebben az esetben állatorvoshoz kellene fordulni. A "tollak szivacsszerű ropogását" nehezen tudom elképzelni, így nem tudom, hogy csak valami ártalmatlan dologról van-e szó, vagy esetleg légszőszervi problémáról.
Nincs tudomásom semmi olyan dologról, ami miatt ne lehetne epilepsziás kutyába mikrochipet ültetni. Arról sem tudok, hogy bármiféle káros sugárzást bocsátanának ki a chipek. Szerintem nyugodtan be lehet ültetni azt a kutyába.
Elméletileg egészen kis korától lehet kötni hajbóbitát, de a kutyusok többsége nehezen viseli. Valószínűleg az Ön kutyusánál is az lehet a gond, hogy irritálja és saját magának kaparja ki vagy maga a csat okozza a kopást. Esetleg próbáljon meg nagyobb bóbitát kötni - több szőrt fogjon föl - és ne csattal, hanem hajgumival, de ha nem ragaszkodik hozzá, akkor én azt javaslom, hogy inkább vágasson frufrut neki.