5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
Ha látható sérülés nincs rajta, lehet, hogy tojásrakás, vagy táplálékváltás okozott problémát. Kérdezze meg mit ettek korábban. A napi fejadagjuk 1dl mag-táp keverék egyedenként. Ha a kertben talál megfelelő eleségeket (zöld, gyümölcs, csiga, rovar), azok ki is válthatják az egyéb táplálást. Ha a kertben mérgező növények is vannak, azok okozhattak megbetegedést. Naponta cserélt friss ivóvízre van szükségük, amiben alkalmanként, főleg hűvös, nyirkos időben, vitaminkészítményt kellene feloldani.
Röpdeépítéshez legalább 1,8mm-es dróthálót használjon és annyi faágat, ami a repülésben nem zavaró, de egyik a másikhoz ér, megkönnyítve a közlekedést. A legfelső faág helyett érdemes lécet, deszkát elhelyezni, hogy a madár könnyeben egyensúlyozhasson.Egyéb igényei ugyanolyanok, mint épp lábú fajtársainak.
Lehetséges a Babesiosis (az egyik kullancs által terjesztett betegség), de mivel én sem tudom mit adott a kollega, csak azt tudom javasolni, hogy keressen fel egy állatorvosi rendelőt, ahol tudnak ultrahangos, valamit vérlabor vizsgálatot végez(tet)ni. Diagnózis nélkül nehéz kiválasztani a megfelelő terápiát...
Kissé hasonló a tünet a szaruréteg alatt élősködő atkák okozta tünetekhez, de mivel sem a csőrön, sem a lábon nincs elváltozás, illetve a "rücskösödés" színelváltozással jár (hormonális változások tünete hasonló az öreg madaraknál), így lehet hiánybetegség, májprobléma is az okozója. Pontos diagnózishoz, kezeléshez javaslom állatorvos felkeresését. A leírtak és látottak alapján nem fertőző a "betegség".
Nem betegség, a benne felgyülemlett mozgásigény kielégítésének egyik módja. Talán többet kellene mozgatni