5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
A kérdésre nem egyszerű válaszolni, hiszen jó lenne, ha rendelkeznénk információval arról, hogy a sikló korábban is kapott egyszerre (egymás után) két egeret, vagy ez az első alkalom. Másrészt volt-e az egerek között méretbeli eltérés, valamint lényeges az is, hogy korábban is ugyanarról a helyről szerezték be a zsákmányt, tehát nem történt-e takarmányváltás. Az alapos kórelőzmény mellett azonban a részletes fizikális klinikai vizsgálat sem nélkülözhető, ezért célszerű elvinni a gabonasiklót a kezelő állatorvosához. A kígyóknál egyébként a táplálék visszaöklendezését sok minden egyéb mellett kiválthatja a nem megfelelő környezeti hőmérséklet, egyéb stressz-faktorok, takarmányváltás, az emésztőcsatorna nyálkahártyájának izgalma.
Igen, előfordul Campylobacter törpenyusziban is. Különböző változatai akár betegséget is okozhatnak.
Ha lakásban tartanék macskát, én biztos nem engedném ki, mert így legalább nem fertőződne meg macskaaids-szel (FIV), leukózissal (FELV) és társaival, ami az életébe is kerülhet. Ezenkívül autó sem üti el és egyéb baleset sem érheti. És lakásban is szépen és boldogan eléldegél egy cica. Másrészt, ha kiengedi, akkor érdemes rábízni az ismerkedést a környékkel és a környék lakóival. Ehhez ők jobban értenek! :)
Ha különzárni nem szeretné őket, akkor a hím egér ivartalanítását javasolnám. Ez azonban a kis tesméretet és a "mikrosebészeti" módszereket figyelembe véve meglehetősen kockázatos és nem is olcsó beavatkozás.
Mivel korlátozás hiányában megdöbbentő gyorsasággal szaporodnak a macskák, és ráadásul egy több éve kijáró, esetlegesen tüzelő nőstény lázasan hívogatja a kandúrokat, akik nemcsak a hangjára, de jellegzetes ivari szagára is mindenfelől odarajzanak, ezért nagy a valószínűsége, hogy a cicán korábban elvégeztették a ma már rutinműtétnek számító ivartalanítást. A macskák fonálférgek és galandférgek okozta fertőzöttségének megelőzésére és kezelésére alkalmas a Vitaminthe paszta (Gyártó: Virbac), adagja 0,5 ml paszta / testtömeg-kilogramm. A Banminth Katze (Gyártó: Pfizer) paszta esetén, amely a macska legtöbb, gyomor-béltraktusban élősködő fonálférge ellen hat (tehát galandféreg-ellenes hatása nincs!), 1 injektor tartalma egy felnőtt macska kezelésére elegendő, általános adagja: 1/4 injektor / testtömeg-kilogramm. Mindkét esetben az ajánlott dózist egyszerre kell szájon át beadni, a szükséges adagot a nyelv hátára nyomjuk. Megállapított fertőzés esetén (féregízek (főtt rizsszemek) a bélsárban, esetleg kifejlett férgek ürülése), a kezelést 2 hetes időközzel kétszer kell elvégezni. Mivel az újrafertőződés gyakran előfordul, ezért az állatokat célszerű negyedévente (3 havonta) kezelni.