5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
Azt szoktam mondani, hogy amíg nincs meg az első 3, vagy inkább 4 oltása (+10 nap), addig vigyázni kell, mert még nem eléggé védett. Ezután lehet csak utcára, kutyák közé vinni. Saját kertben természetesen sétálgathat. Viszont azt tudni kell, hogy még vakcinázott állat esetében sincs soha teljes (100%-os) védettség! Sajnos ilyen a biológia, a természet, az élő szervezet.
Másfél évesen már szinte veteránnak számít. Valószínű, hogy megöregedett és legyengült szegény. Azért érdemes lenne elvinni állatorvoshoz, hogy enyhítse a fájdalmait.
Szép lassan felfedezik saját maguknak az új terepet. Néha felügyelet mellett nyitva lehet hagyni az ajtót és ilyenkor maguktól felfedező útra indulnak, egyre távolabb a háztól. Egy idő után már otthonosan fognak mozogni az új környezetben. Persze forgalmas út mellett nem engedném ki őket és azért megmaradhatnak bentlakó cicának is, ez sokkal biztonságosabb. Kiengedés előtt mindenképpen be kell oltatni őket!
Ha a testvére már elhullott, az anyukája nem foglalkozik vele és Önök sem tudnak mit kezdeni vele, akkor el kellene vinni egy állatorvoshoz. Lehet, hogy valamilyen betegségben szenved. Szükséges kivizsgáltatni, ha kell, kezeltetni is. Ha nagyon kicsi még, cicatejpótlót tudnak venni bármelyik állateledelboltban vagy állatpatikában, és ezzel lehetne etetni.
A műtéti bealtatás és így a császármetszéshez való bealtatás is nagy szaktudást igénylő, komoly tevékenység, mely teljes embert igényel. Mint ilyet, általában csak olyan orvos vállal fel, aki birtokában van a dolgok mikéntjének és az altatószerek anyaszervezetre, magzatokra gyakorolt hatásával is tisztában van. Vannak bódító és altatószerek, amelyek anyatejjel is választódhatnak. De ezeket császármetszésnél nem alkalmazzuk. Kevés tapasztalattal nem könnyű egy császármetszéssel született almot felnevelni. Mindig azt tanácsolom, hogy a tapasztalt tenyésztőkkel kell beszélgetni, tanácskozni. Sok tenyésztő szívesen segít, tapasztalatból tudom. Az alomnevelés terén talán sokszor többet is tud egy lelkiismeretes, agilis tenyésztő, mint az állatorvos, aki nem tenyészt kutyát. A kiskutyák elhullásának okát csak akkor lehetne pontosan megállapítani, ha boncolást kérnének. Naposkori alombetegségeket és kölyökelhullást nagyon sok tényező előidézhet.