5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
Ahhoz, hogy pontosabb választ lehessen adni, jó lett volna tudni azt is, hogy milyen korúak a teknőcök. Fiatal teknőcöknél, amíg intenzíven nőnek, előfordulhatnak különböző elváltozások a páncél színében, alakjában, keménységében stb. Színelváltozást okozhatnak esetleg(!) a takarmányban és a tartásban (vízminőség, hőfok, keménység, stb.) bekövetkezett változások is. Tipikusan "páncélszínt megváltoztató" teknőcbetegségről nem tudok, de ha módja van, mutassa meg egy állatorvosnak.
Hasznos lenne tudni, hogy milyen korú a teknőc illetve, hogy pontosan milyen az elváltozás, ez alapján lehetne eldönteni, hogy csupán pigmenthiány az ok (táplálékváltozás, vitaminhiány, tartásban bekövetkezett változások, stb.) vagy valamiféle bőrgyulladás (esetleg gombás, baktériumos) illetve egyéb szervi megbetegedés. Éppen ezért célszerű megmutatni állatorvosnak is.
Az udvarban, házkörül tartott, főleg gazdasági állatok és istállója körül sok a légy ilyenkor. Jó a meglátása :) Lehet ellene védekezni szabad téren istálló körül is. Többféle készítmény létezik. Butox már nincs régóta és helyette van Tick-Tox. De ezt is kivonták a forgalomból 2004. május 1-től (így tudom). Viszont vannak ugyanolyan repellenes hatású készítmények, pl. Neostomosan, Neocidol, és alomba (az állatok alá alomba) rétegezhető légylárvairtó szerek is vannak. Jó hatásúak, pl. Neporex. Ezek a készítmények mind beszerezhetőek az állatpatikákban. Állatorvosa biztosan tudna ajánlani valami jó hatású légyirtót is.
A leírt tünet tengerimalacoknál leggyakrabban gombás vagy parazitás (atkásság) fertőzés miatt szokott kialakulni. (Ritkán más oka is lehet.) Ezért hasonló esetekben mindkét problémát célszerű kezelni. Paraztikákra ható injekciót (doramectin tartalmút, kétszer, 10 nap különbséggel), emellé A-, D- és E-vitamin tartalmú injekciót szoktunk beadni a malacnak. (Esetleg még B-vitamin komplex injekciót is.) Otthon Nizoral samponnnal kellene fürdetni az állatot (4 naponta, 3 alkalommal) az esetleges gombás fertőzés miatt és a piros vagy sebes részeket betadine oldattal kell kezelni. Tengerimalacnak való vitamint (csepp formájában) is célszerű adni és sok C-vitamint (akár összetört emberi C-vitamin tabletta is jó)! Mihamarabbi gyógyulást kívánunk!
A kérdésében leírt tünetek (így távolból :)) számomra nem tűnnek ijesztőnek! Arról lehet szó, hogy a kis degu örömét fejezi így ki amikor a gazdája közelébe kerül. Egy kis rágcsálónak is lehetnek "érzelmei" és nagyon tudnak ragaszkodni a gazdájukhoz, főleg, ha hosszabb-rövidebb időt egyedül kénytelenek eltölteni egy terráriumban, játszótársak nélkül. Ez számukra is unalmas lehet. Azért továbbra is figyelje a degu viselkedését és ha furcsát lát, nyugodtan kérdezzen!