5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
A legkisebbre növő nyuszit a holland törpenyulak között lehet megtalálni, de ezen fajon belül is vannak eltérések. A nagyon-nagyon lekicsinyített egyedek sokszor hordoznak magukban genetikai vagy más betegséget, ami együtt öröklődik a mini mérettel. Ezért óvatosan kell választani társat, hiszen nem mindig a legkisebb a legegészségesebb. A holland törpenyulak nagyon kedves és szép nyuszik, és a közepes vagy a fajtájához mérten nagyobbacska egyed is kicsire nő a többi fajtához képest, viszont egészségesebb és hosszabb életet lehet nekik jósolni. Ha az alomszámot nézzük, akkor azt mindenképp tudni kell, hogy a törpenyulaknál igen ritka a nagy utódszám. Míg a házinyulak 5-12 utódot hoznak a világra, addig a törpenyulaknál az 5-6 utód soknak számít. Olyan tenyészetből érdemes választani, ahol az anyanyúl nem idős, kettőnél nem többször ellették egy évben, és ahol a kölykök között nincs és nem is volt nagy elhullási arány vagy fejlődési rendellenesség.
Az ultrahangos rágcsálóriasztó jó lehet a patkányok távoltartására, csak úgy kell elhelyezni, hogy a nyulaktól megfelelő távolságra legyen, hogy ne zavarja őket. A probléma megoldásához azt kellene tudni, pontosan honnan jönnek a patkányok, hol van a búvóhelyük, és valóban ők tizedelik-e az állományt. Érdemes a fialásnál az anyanyulakat biztonságosan elkeríteni vagy áthelyezni egy olyan helyre, ahová a patkányok nem jutnak be. Érdemes kipróbálni a villanypásztor használatát, vagy ami még hatásosabb, egy kotorék eb vagy ebek tartása, hiszen e kutyafajtáknak a vérükben van a patkányok megfogása vagy távoltartása.
A farok bőrének kismértékű hámlása normális. Ha ez a folyamat hirtelen jelentkezett és eddig ez nem volt észrevehető, esetleg erős bőrhámlásról van szó, ami viszkető érzéssel és/vagy kisebesedéssel, elszíneződéssel jár, betegségre utalhat. Ebben az esetben érdemes megmutatni az állatorvosnak, mert kezelésre szorulhat a bőr.
Jó tartási körülmények mellett előfordulhat a téli szaporulat is. Az újszülött nyusziknak az első pár napban 30-35 fokra van szükségük, ezt követően 25-30 fok lesz a hőmérsékletigényük. Fészekrakáskor az anyanyulak igyekeznek úgy kialakítani a fészket, hogy ez a hőmérséklet meglegyen. Érdemes hőmérővel ellenőrizni a területet, amikor az anyanyúl is bent tartózkodik a fészekben.
Sajnos a patkányok idős korukban daganatosodásra hajlamosak. Érdemes lenne mintát vetetni az új daganatból, hogy milyen indulatú, és ezután mérlegelni a műtéti lehetőséget. Vannak olyan daganatok, amelyek akár két hónap alatt kiújulhatnak, és ha ilyen gyorsan növekednek, akkor biztosan problémát fognak okozni.