5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
Nagy valószínűséggel már betegen kapták meg az állatot. Minden betegségnek más és más a lappangási ideje. Egyes vírusos fertőzésnél ez 36 óra, bakteriálisnál 1 hét, vagy akár több hónap. Csak kórboncolással lehet megállapítani, mi váltotta ki a betegséget, és azt - feltehetőleg - hol kapta el.
Egyszerű eldönteni a kérdést. Vizeletet kell gyűjteni az állattól, és az állatorvosi rendelőben különböző vizsgálatokkal megállapítható, hogy vér vagy színezék anyag van a vizeletben. Ha vér van, akkor gyulladásról van szó, amit orvosolunk. Ha színezékanyagot találunk, akkor az csak a takarmány miatt lehetséges, amely nem igényel kezelést.
A testvérek közötti párosodás utáni alom egészségi állapotáról csak jóslatokat lehet mondani. Természetesen nagy esély van genetikai problémák kialakulására, súlyos fejlődési rendellenességekre, és életük végig tartó, elhúzódó betegségekre. Ebből az alomból származó kicsiket tovább pároztatni etikátlan, hiszen sokszor az öröklődő betegségek csak a harmadik vagy sokadik generációban jelentkeznek.
A felfúvódott nyuszi hasa megnagyobbodott, kemény és társulhat hozzá nehezített légzés. Ilyenkor a kisállat gubbaszt, szaporán veszi a levegőt, nem eszik, és elbújik. Minden esetben az adott eleség váltja ki ezt a betegséget, ezért figyelni kell, mit adunk neki. Leggyakrabban nagy mennyiségű friss zöldségek etetése után jelentkeznek a tünetek. A nehezített légzés utalhat még megfázásra, ezért ha a nyuszi elkezd tüsszögni vagy folyik az orra, és visszatérő, el kell vinni állatorvoshoz.
Pár faggyúmirigy működése okozhatja a zsíros tapintást. Egy bizonyos mértékig ez normális, de ha fokozódik a zsír mennyisége, akkor állatorvoshoz kell fordulni!