5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
Már néhány naposan kézbe lehet venni pár percre. 2-3 hetesen pedig hosszabb időre is.
Kedves Éva! Sajnos nagyon rosszul kezdett bele az utolsó "mentő" próbálkozásba az akvarisztika iránt, de remélem nem hagyja abba ezt a csodálatos hobbit az eddigi kudarcok miatt. Semmit nem ír az akváriumáról, pedig ez az egyik legfontosabb lenne. A harcsákat jelen esetben meg lehet mutatni halakhoz értő állatorvosnak, aki talán még tud rájuk valamit mondani, de előrehaladottnak tűnik a probléma, nem látok sok esélyt gyógyulásukra. Amikre feltétlenül figyeljen a jövőben: - az akváriumhoz illeszkedjenek a benne tartott halak kifejlettkori méretei, 30 cm-es harcsákat 250-300 literesnél kisebb akváriumban tartani pl alapvetően nem szabad, stresszes a halaknak, könnyen betegszenek - a biológiai egyensúly beállását mindenképpen meg kell várni, ha teljes takarításra volt szükség az akváriumban! Ilyet csak nagyon indokolt esetben szabad csinálni, egyébként a rendszeres részleges vízcserét kell alkalmazni az akváriumi vízminőség fenntartására. A frissen beállított, egyébként "teljesen tiszta" akvárium az egyik legveszélyesebb környezet az első napokban lezajló biológiai folyamatok miatt a halak számára! - a pusztulással járó betegségek nagyon nagy részének oka tartási probléma, csak igen kis része behurcolt betegség, mindig oda kell figyelni a tartott halaink igényeire (ennek szakkönyvekben utánanézni, halvásárlás _előtt_) és annak megfelelően tartani őket Szurkolok Önnek! Javaslom, hogy vásárolja meg valahol (akár antikváriumban is valamely régebbi kiadást) Horn Péter-Zsilinszky Sándor szerzőpáros Akvarisztika című könyvét, olvasgassa és vágjon bele újból, az elejéről kezdve! :)
A kiütések, viszketés hátterében többféle ok is szerepelhet. Ezek mindegyike más és más kezelést igényel. Ezért a legjobb szándékom ellenére sem tudok diagnózis nélkül kezelési tanácsot adni. Megértem, hogy a távoli székhelyű állatorvoshoz gondot okoz az állat elszállítása, és a kiszállási költségek is nehézséget okozhatnak, mégis a legjobb, amit tanácsolhatok, hogy a beteget mutassa meg szakembernek. Tekintettel arra, hogy a tünetek hátterében akár rühösség is lehet, jó lenne mielőbb megfelelő kezelést alkalmazni.
Visszanő és ha a bőr nem sérült, akkor nem kell kezelni.
Féreghajtást 3 havonta tanácsos ismételni, az oltásokkal kapcsolatban pedig kérlek olvasd el az alábbi cikket: