5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
A párban tartott hullámosoknak jobb, ha nagy kalitban (legalább 65-70 cm hosszúságú) vannak, mintha naponta végigkergetik őket a lakásban visszaköltöztetés céljából. Ha párban vannak egymással foglalkoznak, így a tanítás esélye meglehetősen szerény. A vad hullámospapagájok elsősorban magvakkal, zöld növényi részekkel táplálkoznak. Vagyis a változatos összeállítású magkeverék (felkínálható vízben puhítva, illetve csíráztatva is) mellett fűfélék, kétszikű gyomok levele, bugája, félérett kalászos termések, alkalmanként lágyeleség, szeletke alma etethető velük. A túletetéssel vigyázzon, mivel hajlamosak az elhízásra.
Kedves Kriszta! Állatorvosnak kellene látnia a szemölcsöt. Ha zavarja, vérzik, akkor műtétet igényel. A kezelést nem javasolom. Üdvözlettel. Dr Fekete Richard
Habár más oka is lehet, valószínűleg fél a kutya. Javaslatunk: Pórázon kéne sétáltatni a kutyát (ha eddig nem azon tették), és minden kitámadáskor egyszerűen meg kell fordulni és az ellenkező irányba elindulni tovább sétálni. Nem kell sem büntetni, sem megszidni a kutyát. Egyszerűen elindulunk a másik irányba vele. Természetesen ennél jóval összetettebb probléma is lehet a háttérben, ezért meg kell figyelni a kutya viselkedését és testtartását: hogyan tartja a farkát (fölemeli-e, behúzza-e maga alá?), borzolja-e a hátán a szőrt? Az ilyen és ehhez hasonló viselkedési jelek azok, melyek többet árulnak el a viselkedés hátteréről és okáról. Előfordulhat az is, hogy a kutya gazdája fél esetleg bizonyos fajta kutyáktól vagy emberektől vagy helyzetektől, melyeket a kutya észlel, érzékel és ezért lép fel támadólag – védelmezvén a gazdáját. Továbbá javasoljuk azt is, hogy egy napra „zárja ki a kutyát a falkából”. Alkalmazza a Hogyan legyek falkavezér című cikkben leírtakat. Közben figyelje meg, hogy hogyan reagál az eb erre. Ez is sokat elárul a megugatás vagy kitámadás hátteréről. Amennyiben a fentiek betartása ellenére egy héten belül nem változik a kutya viselkedése, kérjük, jöjjön el az ebbel az iskolába, hogy a kettejük kapcsolatát, a kutya viselkedését (hogyan viszonyul a gazdájához, hogyan reagál más emberekre és kutyákra, stb.) meg tudjuk figyelni és személyre szabott, pontos tanácsokkal tudjuk ellátni a gazdit.
Szerintem is ki kellene kérni más állatorvos véleményét. Mik jöhetnek szóba? Ízületi betegségek (arthrosis pld.), gerinc meszesedés, porckorongsérv, Lyme-kór pld. Úgyhogy jó lenne röntgen- és vérlabor-vizsgálat (beleértve Lyme-tesztet, ha nem oltott ellene). A kezelés ezek alapján javasolt. Dr Fekete Richard
Javasolnám, hogy keressenek fel állatorvost és ne házilag próbálkozzanak. Ez egy olyan probléma, amivel néha még a szakszerű beavatkozással, kezeléssel is nehéz eredményre jutni. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy egy pici darab idegentest van az ujja között a bőr alatti szövetekben.