5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
A beltenyészet valóban nem szerencsés, sok problémát okozhat az utódoknál... Úgyhogy azt javasolom, hogy az egyik kutyust ivartalaníttassa. Ha a szukától szeretne kölyköket, akkor a kant, ha pedig a kant szeretné fedeztetni, akkor a szukát.
Ha valóban rendszeresen megkapta a szopornyica elleni védőoltásait, akkor nem valószínű, hogy az legyen kivéve, ha valami miatt az ellenállóképessége nagyon legyengült. ( egy másik fertőzés, daganat, mérgezés) A tünetek alapján lehet valamilyen heveny fertőzés, de akár mérgezés is szóba jöhet. Sajnos az állat vizsgálata nélkül nem lehet (felelőtlenség volna) véleményt mondani.
Az "agresszió", és a "félénkség" sokszor együtt fellépő jelenségek problémás lovaknál, ugyanarról a "tőről fakadhatnak". Az ilyen lovak hol félénkséggel, hol agresszióval reagálnak a külvilág általuk negatívnak tartott behatásaira. Egy példa: ha bemegyünk a boxba, a ló elöszőr hátrál, elforog, "menekül", nem bízik bennünk, majd -főként, ha beszorítva érzi magát- ránkfarol, esetleg rúg, vagy más agresszív módon reagál. Személyes tapasztalataim szerint -tehát az általam ismert "mintában"- a gidrán fajtában valamiért az átlagosnál magasabb az ilyen egyedek aránya. Kérdésére válaszolva tehát az egyik lehetőség, hogy a korábban is fenállt probléma módosult ebben az irányban (negatív élmény úgy is érhette, hogy Ön nem tud róla), tehát tipikus viselkedésbeli eltérés van, konkrét egészségügyi probléma nélkül. A másik lehetőség, hogy egészségügyi probléma áll a háttérben, ez többféle is lehet, néhány tipikus példa: látási problémák, idegrendszeri betegség, mozgás közben jelentkező fájdalom, stb. Javaslatom egy alapos, részletes állatorvosi vizsgálat, az előbb leírt elváltozások feltárására, illetve kizárására. Ha nincs fellelhető egészségügyi probléma, akkor a megfelelő bánásmód, türelmes edzésmunka, és bizonyos -erre a célra kifejlesztett, tehát ilyen problémás lovak részére kifejlesztett- takarmánykiegészítők adagolása segíthet.
A kutyusát mindenképpen mutassa meg állatorvosnak. Szükséges lenne röntgenfelvétel is a lábáról! Diagnózis anélkül nem lesz.
A rövid farok és a hegyesen álló fül a kutyának jellegzetes, tetszetős, egyesek szerint kissé „ördögi” megjelenést kölcsönöz. Ezért a fül- és farokvágás hagyományát a legtöbb országban a mai napig megtartották, holott az FCI már évekkel ezelőtt hozzájárult az érintetlen fülű kutyák teljes értékű elbírálásához. Ma már egyre több az az ország, ahol az állatvédők követelésére betiltották a kutyák fül- és farokvágását. A fülvágás egy esztétikai műtét, s mint olyan, hivatott a fej s ezáltal a kutya szépségét emelni, kihangsúlyozni. Mivel műtét, ajánlatos szakemberrel végeztetni, a műtéti szabályok betartásával. Általános szabályként elfogadható, hogy fülvágás után megmaradó rész hozzávetőlegesen 3/5-öt képvisel a fül teljes nagyságából, tehát a levágandó rész ennek megfelelően 2/5, természetesen a fülnagyság – fejnagyság arány függvényében. Elvileg a kutya füle bármikor levágható, de egyrészt élettani, másrészt esztétikai okok miatt ideális életkor az 5-8 hetes kor.