5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
A jelenséget erősen befolyásolja, hogy milyen idős a szuka, hányadik tüzelése volt, mennyire ´rutinos´ a kan, találkoztak-e korábban, mennyire szocializált a szuka ??? • A következő tüzelésig vigye gyakran a szukát mindenféle nemű, fajtájú, korú idegen kutyák közé, biztosítsa számukra a kötetlen (póráz nélküli !!!) ismerkedési, játszási lehetőséget. • Csak minimum 18 hónapos kor utáni tüzelésnél érdemes pároztatni kutyát. • A párzási hajlandóság, bizonyos fokig elősegíthető lehet Bach-virág terápiával, homeopatikus szerrel vagy gyógynövény terápiával. • Ha a következő tüzelésnél sem jár eredménnyel akkor egy hormon vizsgálat deríthet fényt az okokra. Egyébként a jelenlegi túlszaporodásnál minden "nem párzó" szuka kutya aranyat ér! Mert jelenleg 2-3- szor annyi kutya él Magyarországon, mint amennyit a fajnak megfelelő tartási körülmények között tartanak, és az állatmenhelyek kapacitása már régen kimerült.
A fektetett odú nem éppen "előírásnak megfelelő", mivel a természetes élőhelyen is olyan odvakat választanak a hullámosok, amelyek elég mélyek, hogy a fiókák ki ne essenek, de a belső méret sokszor a 10cm-s átmérőt sem éri el. Vagyis az optimálisnak tartott hullámos odú 15 x 15cm alapterületű, 25cm magas, a 3,5-4cm-es röpnyílás a magasság felső harmadára kerüljön, bélelőanyagnak legjobb a fűrészpor, vagy ennek forgáccsal való keveréke. De mivel a hullámos papagáj nem túl válogatós az odút illetően, így akár a leírtnál kisebb,vagy nagyobb, netán fekvő helyzetű odút is elfogadnak, amelyet nem kell bemutatni számukra, anélkül is felismerik. A költés könnyebb ellenőrzése céljából, legjobb, ha az odút a ketrecen kívül, annak oldalára rögzítik(sok kalitkán erre a célra kiképzett ajtó is található).
Sok mindennel lehet gond, elsősorban az ízületeivel, a gerincével (gyakori a meszesedés), vagy ezekkel együttesen is. Ma már igen jó és hatékony (de sajnos nem olcsó) gyógyszerek vannak ennek a problémának a kezelésére, a fájdalomérzet csökkentésére. Fel kellene keresni a kutyával egy állatorvost és ő majd javasol megfelelő gyógyszert, ha megvizsgálta.
A kutyák meglehetősen könnyen hánynak. Lehet, hogy nincs semmi kóros a háttérben, a heti 2-3 alkalommal, és azonos időpontban történő hányás azonban gyanút kelt arra, hogy talán mégis van valami rendellenesség a tünetek mögött. Ez lehet takarmányozási, de szervi probléma is. Ezért érdemes lenne felkeresniük a kezelő állatorvost.
Kedves Állatbarát! A kiscicát többször kell etetni, ezért a legnagyobb mennyiséget az Ön lefekvése előtt kapja meg. Ez a viselkedés a macskáknál teljesen normális, de idővel hozzá fog szokni embertársa életritmusához, csak türelemre van szükség. Üdvözlettel: dr. Varga József