5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
A hüllők a többi háziállathoz képest sokkal "igénytelenebbek", kevesebb törődést igényelnek. Egy megfelelő kondícióban levő leopárdgekkó minden gond nélkül elvisel 2 hét koplalást, megfelelő vízellátás és tartási körülmények mellet (hőmérséklet, stb.). Ennek ellenére nem ez a legideálisabb megoldás. Nincs semmi biztosíték ugyanis, hogy nem alakul ki a távollét alatt semmilyen váratlan esemény (pl. áramszünet, különféle terráriumtechnikai meghibásodás, betegség). Ilyen esetben a két hét alatt bármi megtörténhet. Mindenképp érdemes pár naponta valakinek ránézni, ha ez megoldható.
Valószínűleg egy tályog okozza a bajt, ami feltört. A hyperol és a gentamicin kenőcs jó szerek, nem kell aggódni, hogy lenyalja a macska.
Számtalan oka lehet az étvágytalanságnak, amit látatlanban nem lehet egyértelműen megmondani. Különféle tartástechnológiai hiányosságok, mint a nem megfelelő hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás, etetési elégtelenségek, ugyanúgy okozhatják mint szinte bármelyik betegség. Sokszor egyszerűen ún. szezonális étvágytalanság is előfordul, ami teljesen természetes jelenség (bár néha a tartási környezet megváltoztatásával ez is befolyásolható).
Valószínűleg nem vitaminhiány miatt rágja a ló a fát, hanem egyszerűen ez a szokása, sok ilyen ló van. Ha túllép egy mértéket e tekintetben, akkor ez a "rossz szokások" közé sorolható, az egyik leggyakoribb rossz szokás egyébként. Az esetleges hiányokat természetesen lehet ellenőrizni, ha megkéri állatorvosát, vért vesz a lovából, és a labor elvégzi a megfelelő vizsgálatokat.
Fajtától, egyedtől és a ketrec méretétől is függ, hogy több papagáj pár békésen megfér-e egymással. Amennyiben rendszeres torzsalkodás van a madarak közt, akkor érdemes őket szétválasztani, mielőtt nagyobb baj lenne.