5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
De jó is lenne, ha ennyi információból el lehetne dönteni, hogy epilepsziáról, vagy egyébről van-e szó! A "fűevés" önmagában is okozhat "görcsöt", hányingert, nyálzást, öklendezést, stb. Persze akár epilepsziás roham is lehetett. Ennek eldöntése nem egyszerű dolog. Ma már vannak specialisták, akik epilepsziával foglalkoznak. Ha az eset ismétlődik, és fűevés nélkül is előfordul, érdemes talán egyiküket felkeresni. Addig is azt javaslom, hogy az ilyen esetekről vezessenek naplót, amelyben minden körülményt feljegyeznek. A későbbiekben hasznos lehet.
Ivartalaníttassák! Erről a viselkedésről nem lehet leszoktatni, ösztönözni. Ellenben a szexuális indíttatású viselkedését a megváltoztatott hormonháztartás valószínűleg jó irányba viheti. Nagyon sok múlik attól, hogy a kritikus helyzetekben a másik kutyák miként reagálnak, valamint a másik kutyák gazdijai és Ön hogyan reagálnak. Ezek sokat javíthatnak, vagy sokat ronthatnak is a helyzeten.
A hörcsög elhelyezésére legalkalmasabb egy minimum 50x25 cm alapterületű, 25 cm magas terrárium, amelynek teteje drótháló. Az állat alá apró faforgácsot vagy pormentes fűrészport helyezzünk, ne textíliát, mert a szétrágott anyagfoszlányok beragadhatnak az állat pofazacskójába, és pusztulását okozhatják. A ketrec rácsairól a kisállat nagyot is eshet! Ha magas a ketrece, érdemes inkább mászókákat elhelyezni benne, mint az alját túlzsúfolni. Egy kötélhágcsót is el tud helyezni benne, akár szinteket is lehet kialakítani. Ha kisállatunknak megfelelő ketrecet találunk, akkor ő is és mi is elégedettek leszünk. Ő azért, mert szabadon mozoghat és nem érzi magát fogságban. Mi pedig örülünk az ő boldogságának és annak, hogy kevésbé szemetel ki lakásából, nem szökik ki - csak engedéllyel, könnyű tisztán tartani, és nem kell félévente új ketrecet venni. A két mókuskerék helyett talán egy is elég lenne, a sok játék mellett azért maradjon a hörcsögnek egy nappalija is, egy viszonylag nagyobb szabad tér. Egy házikónak, ahol elbújhat, biztosan örülne.
A papagájok számára az az ideális helyzet, ha azonos fajtájú, ellenkező nemű madarak párban vannak elhelyezve. Ha az új hullámos hasonló korú, mint a tojó, akkor nagy az esélye, hogy gond nélkül összeengedhetők. De a legbiztosabb megoldás az lenne, ha egy másik kalitkában egymás mellé kerülnének egy időre, illetve a tojó másik ketrecbe kerülne az összeszoktatáshoz. A tojók revírvédelmi ösztöne meglehetősen erős, így a régi kalitban "féltékeny" lenne egy fiatal, még nem ivarérett hímre, de lehet, hogy egy ivarérettben is konkurenciát látna, aki helyére pályázik.
A tollhullás lehet egy kissé kórossá vált vedlési folyamat, tépheti a társa, illetve kiszedheti saját maga is. Az agapornisok fészeklakók, a fészket állandóan rendezik,igazgatják, ha nincs megfelelő fészekanyag, akkor hajlamosak a tolltépésre. Egy prevenciós élősködőmentesítés talán nem ártana. Egy tolltetű fertőzés okozta viszketés miatt is szedheti a tollait egy papagáj. A várható élettartamukhoz annyit, hogy a legöregebb rózsásfejűnk egy sárga-tarka tojó volt, amelyik 11 évesen költött utoljára és 14 évig élt.