5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
Kedves Gazdi! Végeztessen egy mindenre kiterjedő vizsgálatot, hogy a probléma okát megleljék.
Kedves Érdeklődő! Az ivarérett madarak esetén legegyszerűbb az un. "ausztrál szárnysáv" vizsgálata. Vagyis a tojók szárnyának fonákoldalán egy, vagy több szabályos sorban láthatók sárgás színű (albínó madarak esetén halvány kávészínű) pettyek, amik a hímeknél hiányoznak. Támpont lehet még a viselkedés( a hímek sokkal többet fütyülnek, lábtartásuk általában zárt, állásuk "délcegebb"), színezetbeli különbség (a hímekre nem jellemzők a sárga evező és farok vezértollak, a harántsávos mintázat).
A féreghajtó hosszabb idő alatt fejti ki hatását (pár hét). Így a férgek is még jó pár hétig (2-4) is ürülhetnek. Sajnos ha a terület fertőzött, a nyuszi nagy valószínűséggel megint férges lesz. Nem tudom esetleg a férgek meg lettek vizsgálva? Ha ez nem történt meg, hasznos lehet.
Ez a BUTASÁG szájhagyomány útján terjed és semmi alapja nincs. Talán ezzel akarták egykor megmagyarázni, ha a "tanítások" ellenére sem "beszélt" a hullámospapagáj. Emberi szavak, füttyök elsajátítására leginkább a szelíd, fiatal hím egyedek alkalmasak. Párban tartva szinte semmi esélye nincs, hogy beszéljen a madárka.
Szerintem fiatalok még az elengedéshez. Bár két héttel a kikelés után már kirepülnének, a szülők még sokáig tanítják őket repülni, táplálékot szerezni. A beteg madárka ivóvizébe vitaminok kellenének, illetve pár napig cseppnyi antibiotikum(felírásához érdemes lenne állatorvost felkeresni). A képen látható madárkák számomra inkább sármányfélének tünnek (de, persze), de táplálásuk (lisztkukac, legyek, apró rovarok, csipetnyi túró) megegyezik a rozsdafarkú fiókákéval.