5811. Keresőkutyák a rohamosan szaporodó sakálok nyomában a Velencei-tó környékén
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat erre a célra.
Budának nevezték el a fővárosi Állatkert háromhetes orangutánbébijét.
A kutyusok életének egyik legfontosabb része a séta. Viszont ahogy mi sem a betondzsungelre vágyunk ilyenkor, úgy ők sem ezt a környezetet fedeznék fel legszívesebben. A természet pedig bármilyen üdítő, bizony veszélyeket rejt kedvencünk számára.
Ki hitte volna, hogy az idei divatot egy távolról jött vírus fogja „diktálni”? Pedig az egész világ szájmaszk lázban ég. Ebben az esetben különösen igaz a megállapítás, hogy kétféle ember létezik. Az egyik, aki valóban fontosnak tartja a viselését és a másik, aki foggal körömmel ellenzi ennek a „ruházati kiegészítőnek“ a használatát.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi kerti munkálatok során a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmünket.
A madár szelídítése előreláthatólag még sokhetes procedúra lesz. A kézbevételt csak a nagyon szelíd madarak tűrik, általában már az is nagy eredmény,ha megállnak az ember kezén, illetve elüldögélnek a vállán. Ha már megszokta az új helyét, akkor kedvenc eleségének kínálgatásával lehet legkönnyebben elnyerni a bizalmát. A kiengedés, reptetés kerülendő, míg a nimfa meg nem szelídül. A különféle szelídítési, csalogatási "fortélyokról sok leírás, publikáció jelent már meg a neten is. javaslom olvasgasson olyan fórumokat mint pl. az alábbi: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9038540&la=58554082
Tisztelt Kérdező! Feltehetően két külön problémáról van szó. A kóros soványság hátterében lehetnek paraziták vagy a hasnyálmirigy alulműködése miatt kialakuló emésztőenzim hiány, és még egy sor más, ritkábban előforduló betegség. Az elkülönítésükhöz bélsárvizsgálat, vérvizsgálat és hasi ultrahangos vizsgálatra egyaránt szükség lehet. A sántításnál kérdés, hogy csak a hátsó lábakra sántít felváltva, vagy időnként az elsőkre is. Az utóbbi esetben valószinűbb, hogy csonthártya gyulladás, amely nagytestű kutyák esetében 6-24 hónapos kor között a leggyakoribb. Ha csak a hátsó lábakon jelentkezik, akkor az izületek rendellenes fejlődése (dysplazia) áll az első helyen, de még egy sor betegséget ki kell zárni, amelyhez egyrészt neurológiai, másrészt röntgenvizsgálat is szükséges lehet. Forduljon állatorvosához, aki az állkat vizsgálata után sokkal pontosabb tájéloztatást tud adni. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán, Állategészségház, Vértesszőlős
Kedves Ilona! Mindenképpen konzultáljon állatorvosával!
Üdvözlöm! Általában a vitaminhiány jele! Az élelem visszautasítás szokott még kísérő tünetként megjelenni. A foltokat lehet ecsetelni antibiotikummal (pl.: Betadine) és nagyobb adag D3 vitamint adni neki! Ha a kezelés ellenére nem javul két-három héten belül, akkor vigye el orvoshoz! Mindig adjon neki vitamin-keveréket (pl.: Baefar, Korvimin).
Kedves Lilla, a következő cikkeinket ajánljuk szíves figyelmedbe: Barackon múlhat az életünk! Milyen gyümölcsöket adhatunk a kutyának? Csoki, mazsola, pezsgő? Ne mérgezd meg a kutyád!