631. Országos kampány a gazdátlan kutyák megmentésére
A kutyák száma óvatos becslések szerint is megközelíti a kétmilliót hazánkban. Az emberi felelőtlenség következtében azonban évente sokezer négylábú kerül az utcára.
A kutyák száma óvatos becslések szerint is megközelíti a kétmilliót hazánkban. Az emberi felelőtlenség következtében azonban évente sokezer négylábú kerül az utcára.
A legtöbb gyík vedlése mérettől, kortól és körülményektől függően napokig eltarthat. Külön vedlenek a mellső és hátsó végtagok, a fej, a törzs és a farok.
Természetvédelmi szempontból, a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatos egyik legérzékenyebb kérdés a szélerőmű farmok elhelyezése.
A márványsügér (Astronotus Ocellatus) meglehetősen nagyra növő halfaj, ezért jobb egyedül, illetve csak saját fajtársaival együtt tartani.
A Magyarországon honos kullancsfajokból kutyák esetében két kullancsfaj, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) jelentősége a legnagyobb.
Hiába látta a cicát eddig 2 állatorvos, ha nem jutottak vele el odáig, hogy legyen biztos diagnózis. Pedig e nélkül nem lesz érdemben semmi változás, marad az egyik napról másikra való kicsit jobbá tétel. Azt, hogy kihez kellene fordulni, így nem könnyű megmondani, de mindenképpen olyan állatorvoshoz, aki jól ért a macskákhoz (kisállatokhoz), és van ezen a téren sok-sok tapasztalata. Az is tény, hogy ha mégis találnak valakit, akihez el lehetne vinni, ismét sok vizsgálat vár a cicára. És persze ez pénzbe (esetleg sok pénzbe) is fog kerülni. A szüleinek kell eldönteni, hogy mit akarnak, mit tudnak, ill. mit tehetnek meg. Nem írta, hogy hol laknak, így nehéz ajánlani helyeket, ahová lehetne fordulni. Általánosságban azt tudom írni, hogy Budapesten a SZIE ÁOTK klinikáján talán kiderülhetne, hogy mi a valós problémája a cicának.
Száj-garatüregbe bele kellene nézni. Ha az és a vérlabor is rendben van, akkor a probléma inkább pszichés/viselkedésbeli. Úgyhogy mindenképpen keressen fel egy állatorvos kollégát...
Kedves Petra! Én inkább azt javasolnám, hogy ne tegye ki a hosszú repülőútnak (költöztesse a barátjához). Az utat egyébként a cicák (relatív) jól szokták bírni, bár ez egyedi, az állat természetétől is függ...
Üdvözlöm! A kép alapján szerintem darakór! ez egy egysejtű parazita. Akvarisztikai üzletekben vegyen darakór elleni szert és emeljen a hőmérsékleten!
Ha egyéb tünet nincs, ami betegségre utalna(borzolt tollazat, pihegés, hasmenéses széklet), akkor az ülőrudak cseréjével, különböző magasságokban elhelyezésével érdemes próbálkozni. Az ülőrúd vastagsága minimálisan akkora,hogy a madár legfeljebb 2/3 részben érje át az ujjaival. Más rúd inkább 1/3 részben átérhető, vagy vastagabb legyen. Ezzel a stabil kapaszkodás, a karmok megfelelő koptatása és a lábujjak tornáztatása is megoldható. A rúd anyaga lehetőleg természetes faág legyen, aminek rágcsálása csőrkoptatásra is megfelel. Mivel a madarak a lehető legmagasabban szeretnek éjszakára felülni, így az egyik ág a kalit tetejéhez közel legyen elhelyezve. Ha ennek ellenére még mindig csőrrel kapaszkodik éjszakánként, akkor nem az ülőrudakban volt a hiba. Egyéb tünet híján, egy sajátos, de ausztrál papagájoknál nem túl ritka szokása alakult ki.