631. Országos kampány a gazdátlan kutyák megmentésére
A kutyák száma óvatos becslések szerint is megközelíti a kétmilliót hazánkban. Az emberi felelőtlenség következtében azonban évente sokezer négylábú kerül az utcára.
A kutyák száma óvatos becslések szerint is megközelíti a kétmilliót hazánkban. Az emberi felelőtlenség következtében azonban évente sokezer négylábú kerül az utcára.
A legtöbb gyík vedlése mérettől, kortól és körülményektől függően napokig eltarthat. Külön vedlenek a mellső és hátsó végtagok, a fej, a törzs és a farok.
Természetvédelmi szempontból, a megújuló energiák felhasználásával kapcsolatos egyik legérzékenyebb kérdés a szélerőmű farmok elhelyezése.
A márványsügér (Astronotus Ocellatus) meglehetősen nagyra növő halfaj, ezért jobb egyedül, illetve csak saját fajtársaival együtt tartani.
A Magyarországon honos kullancsfajokból kutyák esetében két kullancsfaj, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) jelentősége a legnagyobb.
Válaszom az, hogy természetesen nem egészséges. A beltenyésztettség fokának emelkedésével halmozottan jöhetnek elő különböző genetikai hátterű betegségek.
Arra figyeljenek, hogy a végbélelőeséssel műtött kutyának csontot nem szabad tenni az étrendjébe.
Valóban előfordul a testvér vagy az apa-leány párosítás a tenyésztésben bizonyos kedvező genetikai tulajdonságok elmélyítése miatt. Azonban minden ilyen esetben nő a valószínűsége a genetikai betegségek megjelenésének, vagy egyszerűen a fogamzóképesség csökken drasztikusan. Szóval én nem javaslom a beltenyésztést.
Ilyen probléma több okból is előfordulhat: pl. a talp sérülése vagy fekélyes gyulladása (nem megfelelő ülőrúd használata esetén); a lábcsontok sérülése, esetleges törése; a láb beidegzésének zavarai (ezt okozhatja traumás behatás vagy hasűri daganat is, de ez utóbbi fiatal állaton kevéssé valószínű)! A pontos válaszhoz természetesen látni kellene az állatot, ezért azt tanácsolom, hogy mutassa meg állatorvosnak, annál is inkább, mert ha hosszú ideig fennáll a probléma, az visszafordíthatatlan elváltozásokhoz vezethet.
A törpenyulak esetében a folyamatot ivarzásnak nevezzük. Általában 14-15 naponként következik be, de ettől lényegesen eltérő szakaszokban és szabálytalanul is jelentkezhet.